Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

A tanfelügyelő 1881. szeptemberi jelentésében arról számolt be a közigazgatási bizottságnak, hogy a helyi izraelita iskola az Országos Izraelita Alapból 300 ft segélyt kapott.

77 A közigazgatási bizottság 1881. június 13-i üléséből jelentette a minisztériumnak, hogy az izraelita népiskola igazgató-tanítója, Steckler Samu, aki Csehországban született, a prágai egyetemen végzett, 20 éve lakik Baján és folyékonyan beszél magyarul.

78 A közigazgatási bizottság 1882. február 13-i ülésén a bajai izraelita hitközség újabb segélykérelmét tárgyalta. A kérvényt a bizottság újólag pártolólag terjesztette fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez azzal, hogy a helyi izaelita hitközség csak nagy áldozatok árán tudja fenntartani az iskoláját. A tanfelügyelő 1882. április 14-i jelentése szerint a közelmúltban meglátogatta az izraelita hitközség által fenntartott elemi és polgári iskolát és annak óvodáját, ahová ekkor 50 gyermek járt. A két iskola külön épületben van, közülük az imaház tőszomszédságában lévő nem felel meg a pedagógiai elveknek, a bútorzata sem megfelelő, mivel a régi szerkezetű padok átalakítása még nem történt meg. Az alkalmazott tanítók és tanítónők valamennyien képesítettek, és feladatukat igyekeznek jól végezni. A jelentésében megemlítette a tanfelügyelő, hogy ebben a tanévben a leányok részére újra megnyitották a 7. osztályt, amivel vélhetően megvetették a felső népiskola alapját. A tanulók beosztásáról szólva elmondta, hogy az 1. és 2. osztályokban a fiúk és a lányok együtt, a 3. osztálytól kezdve nemek szerint elkülönítve tanulnak. A fiúk a 4. osztály befejezése után átléphetnek a négyosztályos polgári iskolába, a leányok pedig előbb befejezik a hatosztályos népiskolát, és csak azután lépnek át felsőbb fokú tanintézetbe. A népiskolába 244, a felső leányiskolába 13, a polgári fiúiskolába 56 tanuló járt, 187 fiú és 126 leány. A feldolgozott tananyaggal és a felmutatott eredménnyel a tanfelügyelő meg volt elégedve.

80 A bajai közigazgatási bizottság 1883-ban Krausz Ignác izraelita tanító véglegesítése ügyében vitába keveredett a bajai izraelita hitközséggel. A hitközség ellenkezése dacára azért véglegesítette a tanítót, hogy megvédje annak szerzett jogait, s ezen keresztül útját állja a bajai izraelita hitközség által a tanítókkal szemben gyakorolt önkényeskedésnek, és lehetővé tegye a tanítók gyakori változása miatt a tanítói nyugdíjügy körül keletkezett nehézségek rendezését. A bizottság ezekre az okokra hivatkozva kérte a minisztert, hogy hagyja jóvá a Krausz Ignác bajai izraelita tanító véglegesítését kimondó határozatát. A miniszter a 28.303/1885. VKM számú rendeletében a tanítót állásában végleg megerősítette.

81 Az ügy vége az lett, hogy Krausz Ignác az állásáról lemondott, végkielégítést kapott és Amerikába távozott.

82 77 Uo. VII/8 - 155/1881. 78 Uo. VII/4-38/1881. 79 Uo. VII/3 -54/1882. 80 Uo. VII/8 - 122/1882. 81 Uo. VII/12 - 159/1883. - alapszám: 229/1885.