Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

bl Az izraelita elemi népiskolák Czirfusz Ferenc tanfelügyelő a bajai izraelita hitközség iskoláit 1877 januárjában látogatta meg először, a négyosztályos elemi fiúiskolát és a hatosztályos elemi leányiskolát, ahol az igazgatón kívül 6 tanító és 2 tanítónő működött. A 300 itt tanuló gyermek közül mindössze kettőt talált a tanfelügyelő, aki nem izraelita vallású volt. A tanfelügyelő megállapítása szerint ezekben az iskolákban a tanítók és a tanítónők kellő jóakarattal és szakértelemmel működnek. Kifogásolta viszont azt, hogy figyelmen kívül hagyják az izraelita egyetemes egyházi gyűlés által hozott határozat 39.§-át és a népiskolai törvény 50.§-át, amelyek minden elemi népiskolával, valamennyi tantárgyra vonatkozóan elrendelték az ismétlöiskolai oktatás összekapcsolását. Emellett a következő hiányosságokat tapasztalta: a tornát nem tanítják megfelelően, nincs elegendő tanszer, a 3. és a 4. fiú, valamint a 3. leányosztály tanterme nem elég világos, némelyik osztály padjai célszerűtlenek, és az elhelyezésük ellenkezik a pedagógia elveivel. így például a 3. és a 4. fiúosztályban a tanulók a fényt jobbról, a Bassó-féle leányosztályban pedig szemből kapják. A tanfelügyelő szerint ez szembetegséget okozhat, annál is inkább, mivel függöny sincs az ablakon. A fent felsorolt hiányosságok kiküszöbölésére a tanfelügyelő felhívta az izraelita hitközség elnökét. Megjegyezte, hogy a gyermekek tisztálkodását is ellátni szolgáló WC-ben illetlen pajkosságok történnek, amire nagyobb figyelmet kellene fordítani az iskola vezetőinek. Bekérte a tanfelügyelő az iskolában használatos tankönyvek jegyzékét, a tantervet, az órarendet, ez utóbbit főként azért, hogy elbírálhassa, vajon eleget tesznek-e az izraelita egyetemes egyházgyülés által hozott határozat V. szakaszának. A tanfelügyelő felhívására Beck Sámuel, a hitközség elnöke 1877. február 5-én kelt válaszában ígéretet tett arra, hogy amennyire a hitközség éves költségvetése megengedi, a hiányokat még a folyó 1876/77-es tanévben, mégpedig a legközelebbi szünnapok alatt pótolni fogják.

71 1877. szeptemberi jelentésében arról számolt be a tanfelügyelő a közigazgatási bizottságnak, miszerint az izraelita hitközség Hehler Jakab tanítót és Bock Róza kézimunka-tanítónőt elmozdította az állásából.

72 Újra, 1879. január 12-13-án látogatta meg a bajai izraelita felekezeti iskolát a tanfelügyelő. A látogatás alkalmával megtekintette az izraelita hitközség óvodáját is, ahová ekkor 32 gyermek járt. A közigazgatási bizottságnak küldött jelentése szerint az izraelita elemi iskolában a polgári iskolai tanítók is közreműködnek, sőt a két iskolatípus tanulói a tanszereket is közösen használják. A bajai izraelita hitközség az iskolákat a várostól kapott segély felhasználásával, a saját erejéből tartja fent. A négyosztályos fiú, és a hatosztályos leány elemi népiskolát úgy működteti, hogy az 1. és 2. osztályban a fiúk és a lányok közösen