Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

csára azokat csak akkor kaphatták vissza, ha a Makóról és Hódme­zővásárhelyről felrendelt 120 szekér Szolnokra érkezik. 34 Van Kecskemét város levéltárában egy érdekes pátens, amelyet II. Rákóczi Ferenc bocsátott ki Ordasnál lévő Duna-parti táborában. Eszerint a rác veszedelemre való tekintettel Kecskemétet 1704. márjus 9­én egy évre felmenti az insurrectió és a 600 lovas kiállítása alól, helyette 15600 forintot kell fizetniök, és 30 dragonyosok alá való lovat, fegyveren kívül teljes felszereléssel kiállítani. 35 Nem tudjuk, hogyan jött létre ez a megállapodás, de a város nyilván el akarta kerülni a sok munkáskéz kivonását, s inkább készpénzzel fizetett - amire a fejedelemnek égetően szüksége volt. De természetesen sem az egyéb szolgáltatásokat, sem a hajdúállítást nem kerülhette el. Eger kapitulációja (1704. április 16.) után ugyanis Rákóczi elhatározta, hogy maga kel át a Dunántúlra, s meg is indult a Duna bal partja, Ordas és Solt felé. A már előbb átküldött Forgách Simon koroncói veresége (1704. június 13.) miatt azonban tervét kénytelen volt feladni, katonasága pedig féltvén családját a rácoktól, amúgy sem akart átkelni a Dunán. Ezért a fejedelem elhatározta, hogy döntő csapást mér a rácokra: „ismervén hadaimnak már jelzett hajlamát, hogy felszabadítsam őket a rácoktól való félelemtől", „miután Soltnál, kis erődömben helyőrséget hagytam, kezdtem lefelé vonulni a Duna mellett [...] A rácok mindenfelé menekültek, a mieink vadászatot tartottak rájuk a mocsarakban, és rájuk gyújtották a nádasokat, ahová visszavonultak. Ereztem, hogy ez a vállalkozás nem nagy becsületet szerez nekem [...]„ A hadak ugyan nagy zsákmányt szereztek, de az akció lényegében kudarcba fulladt: sem a rácokat nem sikerült megsemmisíteni, sem Szegedet elfoglalni. 36 Ráadásul politikailag elhibázott is volt: végleg elvágta a rácokkal való esetleges megegyezés lehetőségét. A következményeket pedig éveken át Kecskemétnek is viselnie kellett. A vállalkozáshoz természetesen Kecskemétnek is hozzá kellett járulnia: szekerek, élelem szolgáltatásával. Csak néhány példa a követelések sokaságára: Darvas Ferenc főkommisszárius zsákokat, hajakat, postakocsikat, üstöket; Szolnokra lőszerszállító szekereket, a három várostól 500 fejszés embert követel. 37 Vagy Somogyi Péter hadi kommisszárius parancsa: a Gömör, Borsod, Kishont megyékből érke­zendő lisztből azonnal süssenek kenyeret, a szekerek várják meg annak elkészülését, és rögtön szállítsák a táborra. 38 Darvas Ferenc újra utasítja a Kecskemétre küldött Tolvay Ferencet: abrakot, élelmet szállíttasson a 34 Szolnok, 1704. máj. 3. Ónodi Csiszár István kapitány Kecskemétnek. BANKÚTI Imre, 1992-1994. I. 44. 35 HORNYIK János, 1860-186G. IV. 299-300. és BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 18. 36 RÁKÓCZI Ferenc, 1978. 33G. sköv. A hadjárat teljes története még feldolgozatlan. 37 Darvas Ferenc rendelete a városhoz a dunaordasi táborból. 1704. máj. 11. BANKÚTI Imre, 1992-1994. I. 49-50. 38 Dunaordasi tábor, 1704. máj. 16. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 55.

Next

/
Oldalképek
Tartalom