Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

néhány nap múlva már elégedetlenkedve ír: úgy hallja, „hogy Kegyelmeteknél most is harc állván, némely Kegyelmes Urunk híveit le is vagdaltak. Kegyelmetektűi szívesen vártam volna az hírmondót, de elláttam [!] több tiszteimmel edgyüt, hogy az szava Kegyelmeteknek egyedül vonszon Kegyelmes Urunkhoz, az szíve tudgya kihez áll és szolgál, sok rendbéli levelemre se heti sorost, se szekeret nem vehetek Kegyelmetektül, az ílís [élés] az tellyessíggel oda szorult Kegyelmetekhez".

18 Ezek baljóslatú szavak voltak, amelyek bizonyára a fejedelem táborába is eljutottak. Meg is lett a következményük. Vay Ádám a tokaji táborból 1703. december 3-án a város három vezető emberét a fejedelem táborába rendelte.

19 Azok nyomban útnak is indultak, és december 9-én már jelentették a városnak, hogy „nagy bajjal a rosz utakonn [!] célunkat Isten jóvoltából elérvénn [!] harmad napra, szombatra audenciát nyertünk a Méltóságos Fejedelem előtt, ki minékünk köszöntésünket noha meghallgatván, megköszönte; tarnen semmi okát hívattatásunknak nem mondotta, hanem másoktól tanultuk ki, hogy vasra akarnak verni, mellyért megmondhattyák szabadult embereink, minemű szoros árestomok volt némelly Kecskemét ellen való vádok miatt..." Hogy kedvező fogadtatásban nem volt részük, bizonyítja levelük keltezése: „in miserio tugurio castrorum Tokaj" /a tokaji táborban lévő nyomorúságos kunyhóban/, igaz, Rákóczi se sokkal jobb szállással bírhatott.

20 Mi volt a város és a fejedelem közti első konfliktus oka, nem tudjuk, csak gyaníthatjuk: valószínűleg az, hogy Kecskemét nem szakította meg kapcsolatát a császári hatóságokkal. Akárhogy is volt, tény, hogy Rákóczi végül is védelmébe vette a várost, belátva, hogy másképpen nem is cselekedhettek.

21 Persze,a védlevelek, bárki adta is ki azokat természetesen jó pénzért -, nem sokat értek az ellátatlan hadakkal szemben. 1704 januárjától a felkelők támadásba lendültek: Dunaföldvárnál átkeltek a Dunán, megverték a Kreutz tábornok vezetése alatt álló rácokat, jelentős zsákmányt ejtettek, s ebből néhány száz marha eltartására Kecskemét városát kötelezték.

22 Andrássy István hadai egy részét is tartaniok kellett,

23 a bady (bődi) sánc őrsége is segítséget és 18 Szolnok, 1703. dec. 27. HORNYIK János 1860-1866. IV.66. - Szolnok, 1704. jan. 9. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 30. 19 Tokaj alatti tábor, 1703. dec. 3. HORNYIK János, 1860-1866. IV. 61-62. 20 Tokaji tábor, 1703. dec.9. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 27. Részlet: HORNYIK 18601866. IV. 62. Ő dec. 19-re datálja a jelentést. 21 Miskolc, 1704. jan. 18-31. közt. Fogalmazvány. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 1.31. 22 Fülepszállás, 1704. jan. 21. Mányai István hadnagy a városhoz. BÁNKÚTI Imre, 19921994. 1.31-32. - PRAZNOVSZKY Mihály, 1984. 113-130. - Ekkor történt a dunaföldvári ferences rendház kirablása és feldúlása is. A rendház fó'nökének beadványa Rákóczihoz. BÁNKÚTI Imre, 1977. 55-57. 23 Kecskemét, 1704. febr. 25-28. HORNYIK János, 1860-1866. IV.283-285.