Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711
városra, 213 könnyebbítést kérnek, mert különben a lakosság elpusztul. A városban lakó néhány armalista nemesre 488 dika jut, de kérik, hogy ók is vegyenek részt a város közterheinek viselésében. Legfőbb gondjukat azonban továbbra is a beszállásolt katonaság okozta. Mivel élelmet maguknak is „más szomszéd hellységekból kelletik" szerezniök és a militiának adni, „melly miatt is mennyi taglásokat és rongálásokat szenvedgyenek sok szegény lakos társaink, szívünk keserűségével hallyuk s naponként tapasztallyuk". 214 Ráadásul Csajági János brigadéros ismét a város által kiállított 3 kompánia hajdúból elszökött 38 fő kiegészítését követeli tólük. 215 A szabadságharc történetében fordulópontként számon tartott szerencsétlen trencséni csata (1708. augusztus 3.) katonai és politikai hatása csakhamar érződött körzetünkben is. A császári erők aktivizálódtak, sőt feléledt az addig csendben lévő labanc vármegye is. 1708. szeptember 11-én rác egységek megtámadták Nagykőröst, azonban a lakosság ellenállt, s az ezúttal segítségükre érkező 300 Sőtérezredbeli lovassal együtt sikerült az akciót meghiúsítani, de a város így is jelentős anyagi és személyi veszteséget szenvedett. 216 Talán éppen ennek az akciónak a hatására, s látva a kuruc hadsereg gyöngülő erejét, Kecskemét vezetése elhatározta, hogy nyíltan „a császári tábornokok védelme alá" bocsátkozik. Ezért 1708. szeptember 26-án védlevelet váltottak Pfeffershoven budai, október 18-án gróf Ernest Herberstein szegedi parancsnoktól. A külső gulyákat és méneseket Alsónémedi mellé hajtották telelésre s a budai tábornoktól október 26-án erre is oltalomlevelet szereztek. 217 Imre János, a labanc Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja is jelentkezett: intette a három város bíráit, tanácsait és lakosait, hogy „a Fölséges Fölkent Koronás Király Urunk eő Fölsége ájtatosságához" ragaszkodjanak, s megbízottjaikat küldjék be a budai parancsnokhoz, ellenkező esetben pusztulás vár rájuk. 218 A város lakói nagyon jól tudták, hogy a hétköznapok nyelvére lefordítva ez azt jelentette, hogy oda is egyre több szolgáltatást követelnek tőlük. Ugyanakkor a városnak ismét konfliktusa támadt a kuruc katonasággal is. Kecskeméten 1708-ban a Sőtér-ezred egy kompániája állomásozott, „vásott pajkos nép"- mint Hornyik talán gúnyosan, talán elnézően mondja, melynek visszaélései és kártétele ellen a város már többször panaszkodott. Most is szóvá tették ezt az ezereskapitány előtt, mire a katonák bevádolták parancsnokuk előtt a várost, hogy meghódolt az 213 Pest-Pilis-Solt vármegye dikáinak száma 1707 végén 31807 3/4 volt. TAKÁCS János, 1941. 151. BOROSY András, 1987. 125., 134. sköv. 214 1708. márc. 23. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 11.132-134. 215 Kecskemét, 1708. máj. 3. A város Károlyi Sándornak. BÁNKÚTI Imre, 19921994.11.134-135. 216 BALLÁ Gergely, 1956. és 1970. 217 HORNYIK János, 1860-1866.IV. 195-196. 218 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 1.280-281.
