Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

a Csolnok Péter ellen kihallgatott tanúk vallomását, aki a széket a rákosi országgyűlésen gyalázta.

83 Ugyancsak 1500. szeptember 14-én kelt egy másik irat, amely a solti szék mint hatóság (Albertus et Johannes de Pakos comités ac Matheus Nagh de Mwrt iudex nobilium comitatus Albensis sedis Solth) eljárását igazolja, mikor Zethivan-i Tamás szolgabírót kiküldte egy ügy kivizsgálására.

84 Mohács előtti működésére vonatkozó újabb adat 1509. október 29-ről áll rendelkezésünkre. Ekkor Bolyar-i Péter alispán és Homokmeg-i Balassa László solti széki szolgabíró jelentette Perényi nádornak egy hatalmaskodással kapcsolatos vizsgálatuk eredményét.

85 Solt-szék tehát a XVI. század elejére eljutott arra pontra, hogy önálló megyévé szerveződjön. Már 1494-95. évi adólajstromban is Fejér vármegyétől külön tüntették fel. Az 1505. évi országgyűlésen pedig saját követei képviselték. Az 1526/27. évi országos portaösszeírásban is "Regestrum comitatum Pestiensis, Pilisiensis et Zoltiensis" cím alatt találhatók a rá vonatkozó adatok.

86 A XIV. század első felében a középnemesség viszonylag következetes szerveződése révén az ország csaknem egész területén létrejött a nemesi vármegyék sora. így nem lehet meglepő, hogy a Fejér megyei Solt széken belül is a teljes jogú nemesek és a nem teljes jogú nemesek, mint a királyi és királynéi kunok, valamint az egyházi nemesek létrehozták a maguk önkormányzatait. Ennek a folyamatnak az eredménye a kalocsai érsekség egyházi nemeseinek hantókai, vagy más néven sárközi széke. Ennek hatóköréről az az oklevél tájékoztat legkorábban, amelyet I. Ferdinánd 1559-ben adott ki, és amely felsorolta az akkor a hontokai székhez tartozó településeket. Ezek az alábbiak: Foktő, Úszód, Nádasd, Szentbenedek, Bogyiszló, Nátka, Solt, Miske, Szentistván, Hontoka, Kara, Zasztó, Tövend (?), Rend, Nána, Varajt, Presztelek, Drágszél, Kozmó és Kalocsa.

87 Fájsz központtal egy másik szék is létrejött 1381-ben, amely a szekszárdi bencés apátsághoz tartozó falvakat fogta össze. Egy 1444-ból származó birtokba iktatás kapcsán rögzített feljegyzésből pedig az derül ki, hogy Nádudvar, Bátya, Halom, Csertő, Malomér. Csorba, Pálfölde, Bék, Éld, Halász, Csatár, Iván, Varját, Szakmar és Fájsz nemesei tartoztak az apátság e székéhez. 83 BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 1207. sz. 84 BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 1208. sz. Megalapozottnak találták Harazthi Ferenc panaszát, amely szerint két ágasegyházi jobbágyát a budai várnagy tisztjei néhány fegyveres jobbággyal (akik a halasi székhez tartozó Orgoványra, Boychaszállásra, Kenchekszállásra és Kechkemétre valók voltak) megverette és fogságba hurcolta. BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 1252. sz. 86 Az is igazolható, hogy a XV. század második felében a kalocsai várnagyok mint megyésispánok, lépnek fel világi birtokosokkal, nemesekkel szemben, és mint megyésispánok gyűjtöttek hadat a "szék" zászlaja alá, tehát a szék már ezekben az évtizedekben is a megyévé válás útján haladt. HORVÁTH Lajos, 1995. 127-130. 8

' Okleveleinkben a hontokai szék ismételten előfordul. 1483-ban, majd 1498-ban a szék ispánjáról, illetve két szolgabíróra történt utalás. DEDEK-CRESCENS Lajos,1910. 231