Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

Az ún. nemzeti felszabadító bizottságok az állami végrehajtó hatalom kizárólagos birtokosának tekintették magukat, s ugyancsak a szerb partizánok segítségével saját karhatalmat is szerveztek. E tekintetben egyébként többször összeütközésbe kerültek a terület szovjet katonai parancsnokával is, aki a trianoni határok megtartását igyekezett szavatolni, és többször megfenyegette a mozgalom vezetőit, hogy fegyverekkel állítja vissza a "rendet". A mozgalom egyik vezetője Karagity István garai lakos volt, aki a fegyverszüneti szerződés megkötése előtt Baján is több alkalommal megkísérelte a polgári és a rendőri hatalmat átvenni.

8 Bár 1945. január 20-át, a fegyverszüneti szerződés megkötését követően a jugoszláv fegyvereseket — ha kellett az orosz katonai parancsnokság segítségével - valóban visszaszorították a mai határra, ennek ellenére az érintett községek helyzete egészen őszig nem, vagy csak részben rendeződött.

9 A helyi közigazgatásba, politikai életbe való aktív bekapcsolódással párhuzamosan a hazai szláv kisebbség 1945. február 18-án megteremtette népmozgalmának szervezeti kereteit is. Ezen a napon alakult meg Battonyán a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja.

10 A tavasz folyamán a Marosmenti megyékben, a bajai járás, valamint a du-nántúli megyék horvátok, szerbek, bunyevácok lakta községeiben megalakultak a Front helyi szervezetei.

11 Ezek kiépülésével immár érdekképviseleti szervezetként formáltak jogot a helyi közigazgatásban való részvételre, és a kulturális jogok terén is konkrét elképzelésekkel léptek föl. A Front vezetése 1945 májusában külön kormánybiztosságot, vagy államtitkárságot követelt ügyeik intézésére. "Szükségtelennek tartjuk írták - részletesebben megindokolni ennek a szervnek nélkülöznetetőrizetbe vették, és másik 13 emberrel együtt elhurcolták. - BKMÖL Bács-Bodrog vármegye alispánja 408/1945. és MOL Miniszterelnökség 1944-1949 (1950). Általános iratok 1944-1949. /Továbbiakban: Miniszterein. Ált. ir./ 44/1945. 8 Ezeket a kísérleteket akkor a helyi politikai pártok és a város polgármestere megakadályozták. Karagityot egyébként később a bajai rendőrség - az orosz katonai parancsnok tudtával - tiltott fegyverviselésért letartóztatta, de egy nap múlva a szerb partizánparancsnokság követelésére szabadlábra helyezték. Ezt követően Karagity és még másik nyolc család átköltözött a jugoszláviai Regőcére. - MOL Miniszterein. Ált. ir. 7195/1945. !) Csikéria esetében például január 26-ra ígérték kivonulásukat a partizánok, de fosztogatásaik, garázdálkodásaik jelzik, hogy még 1945 márciusában is szabad prédájuknak tekintették a községet. - BKMÖL Csikéria nagyközség iratai 1945-1949. Közigazgatási iratok 1945-1949. /Továbbiakban: Csikéria község iratai/ 2/1945. 10 Lásztity S. Lyubomír: A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének története a felszabadulástól a fordulat évéig (1945-1948.) In.: Iz nase proslosti (Múltunkból). Tanulmányok az évforduló jegyében 1-2. köt. Budapest, 1979. 195. 11 Bács-Bodrog vármegyében Bácsalmáson, Csávolyon, Katymáron, Csikérián, Bácsbokodon, Felsőszentivánon, Garán, Hercegszántón, és Vakúton működött a Frontnak helyi szervezete. - BKMÖL Bács-Bodrog vármegye alispánja 65/1948.