Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

és a fegyelmezetlen rác milíciával mindent megpróbált, hogy a SzolnokSzeged közti Tisza-szakaszt megóvja a felkelőktől, ez azonban nem sikerülhetett, s amikor szeptember 21-én Borbély Balázs és Deák Ferenc egységei elfoglalták Szolnokot,

4 nyilvánvaló lett, hogy a kurucok Kecskemétet is elérik. Ez nem is késett soká, mert Mocsy János kapitány szeptember 24-én élelem szállítását követelte a várostól, ellenkező esetben úgymond „nyargalót" küld rájuk.

5 3/ A harmadik szempont, amely majd Kecskemét városát vezeti, a felkelés és a városok viszonya. Mégpedig annak a rövidlátó rendi politikának a folytatása, amely a 17. században megfosztotta politikai súlyuktól a városokat, s a nemesi politika egyszerű támogatóivá, kiszolgálóivá süllyesztette ezt a társadalmi réteget.

6 Kecskemét is csakhamar leckét kapott ebből a politikából. Egyelőre azonban még zűrzavar van az országban, az erőviszonyok még nem tisztázódtak. A város ilyen körülmények között igyekezett teljesíteni a minden oldalról rázúduló követeléseket. Legjelentősebb földesurának, gróf Koháry Istvánnak kiállította a parancsolt tábori szekereket 8 lóval,

7 Pest-PilisSolt vármegye utasításának is eleget tett a porciópénz befizetésével,

8 de csakhamar a felkelők által követelt szolgáltatások kerültek a központba. A kuruc csapatok parancsnokai éppolyan erőszakosan léptek fel,

9 mint a császáriak, ez utóbbiak viszont a rác csapatok tevékenysége miatt veszélyesebbek voltak. Október 3-án Kiskunhalasnál megverték a kuruc csa4 ESZE Tamás, 1980. A szerzőnek az események értékelésével kapcsolatos nézeteivel sok mindenben nem lehet egyetérteni. - A kuruc katonaság azonban elvitte a templomból és a ferences rendházból az egyházi edényeket és elhajtotta a barátok lovait. Rákóczi parancsa mindezek visszaadására: Tokaji tábor, 1703. szept. 29., KO V. 32-33. 5 HORNYIK János, 1860-1866. IV. 34., 245. 6 Rákóczi Emlékirataiban leírja a városok, persze elsősorban a szabad királyi városok nyomorúságos helyzetét, de mindezért egyszerűen csak a bécsi udvart teszi felelőssé. II. RÁKÓCZI Ferenc 1978. 328. Ennek ellenére sem a Szenátusba, sem a Gazdasági Tanácsba, sem a tábornoki karba egyetlen polgári személy sem került be. 7 Gróf Koháry István Kecskeméthez. Csábrág, 1703. máj. 23. Bajtay Istvánt küldi hozzájuk, gondoskodni fog parancsai végrehajtásáról. Jún. 15-re küldjék fel embereiket Szécsénybe. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. 16-17. Aug. 6-án a város figyelmezteti Bajtayt, hogy testi épségét nem tudják szavatolni, tekintettel a tiszakürti esetre, ahol a tiszttartókat a lakosok agyonverték. HORNYIK János, 1860-1866. IV. 24. - A kurucok ellen hadba vonuló Koháry által követelt társzekér és 8 ló kiállítására a város megbízottai Szécsényben 340 rénes forint kölcsönt vettek fel. Léva, 1703. nov. 4. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 16-17. Kecskemét szerencséjére Koháry mindvégig császárpárti maradt, földesúri jogait így egyelőre nem tudta érvényesíteni. 8 A város 1703. júl 25. és okt. 27. között Pesten a vármegyének összesen 2763 rénes forint porciópénzt és 277 rénes forint fegyverjogváltságot fizetett ki. BANKÚTI Imre, 1992-1994. I. 5., 8., 12., 14.1.; II. 6. 9 A parancsolgatás, követelődzés, enyhébb esetekben az ajándék elvárása, de sokszor durva fenyegetődzés elsősorban a brigadérosok, ezereskapitányok, komisszáriusok, sőt alsóbb rangú tisztek leveleit jellemezte. HORNYIK 15 oldalon sorolja fel a város által tett „kedveskedéseket", amelyek összértéke 7 hónap alatt (1703 októberétől) 10226 tallért 1 garast és 12 dénárt tett ki. HORNYIK János, IV. 80-93. Ebből Rákóczitól kezdve a sebesült katonákig több százan részesültek.