Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig Bevezető Az elmúlt évtizedben ismét megkülönböztetett figyelem irányult a megyékre. Közigazgatásunk ezen évszázadokon át formálódó, változó intézményrendszere, középszintű irányítója történelmünk során a csaknem szükségszerűen jelentkező társadalmi és politikai átrendeződések programjai között nem első alkalommal vált egyfajta ütközőponttá. Tisztán kell viszont látnunk, hogy bár közel ezer éven át a magyar közigazgatásról aligha lehet beszélni a megye említése nélkül, minden korszakban más és más forma és tartalom húzódik meg mögötte. Merőben más volt a feladata az eredeti névadónak, az egykori királyi vármegyének mint annak, amely az évtizedeken, sőt évszázadokon át formálódó, szerveződő nemesség jogainak egységesítését, majd védelmét kívánta elsődlegesen szolgálni. A rendiség megszerveződése után is más célokat tűztek ki elé mint a központosító és az abszolutista törekvések idején, amikor sokan a magyar függetlenség utolsó bástyájának tekintették ezt a szervezetet. Érthetően megkülönböztetett figyelmet kapott a reformkorban majd a kiegyezést előkészítő küzdelmekben. Szükségszerűen és gyökeresen módosult feladatrendszere a polgári államban, és merőben újra szabták kötelmeit, feladatait a diktatúrával összefonódott tanácsrendszer időszakában. A rendszerváltást követően, a mögöttünk lévő több mint fél évtized alatt a jelentősebb politikai irányzatok más-más politikai célzattal, de egy merőben új megye vízióját fogalmazták meg. Felmerült teljes felszámolásának gondolata is. Az elmúlt fél évtized tapasztalatai és vitái alapján nem nehéz megállapítani, hogy távolról sem tekinthetjük lezártnak azt a folyamatot, amely révén minden bizonnyal a korábbiaktól eltérő arculatot fog kapni a magyar közigazgatás e középszintű szervezete. Erősen valószínű, hogy ez az intézmény, amely egykoron a lassú fejlődési ütem miatt két-három évszázadon át is jelentősebb változás nélkül képes volt ellátni a kor követelményeinek szintjén mind a közigazgatás, mind a jogszolgáltatás terén a rá háruló feladatokat, az ipari társadalomban a közigazgatási és a politikai igények gyorsabb és erőteljesebb változásainak hatására egy meghatározott kereten belül már egy, illetve fél évszázad elteltével sem tud zavartalanul működni. Bár eltérő tartalommal és szervezeti formában ugyan, de a társadalmi és a gazdasági átalakulás hatására minden bizonnyal ismét képes lesz megújulni.

1