Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

nem parancsol, neki a harmincad pénzen vett urasága".

204 Úgy látszik, Karácsony már ekkor kapcsolatban állt Wass Sándor brigadéros egri parancsnokkal, mert a kecskemétiek hozzá is elküldték panaszukat, mint az arendator „promotora"-hoz, mire a görög halállal fenyegette meg a város jegyzőjét.

205 A vizsgálat folyamán Kecskemét tanácsa még külön, mondhatni személyes jellegű panaszt is emelt Karácsony ellen. 1708. június 20-án a Nógrád megyei Kökényes faluból 3 parasztember 3 szekéren 18 zsák élelmiszert hozott „megszűkölt helységünkben" eladni, hogy dikapénzüket ki tudják fizetni. Karácsony minden szekértől 4-4 máriás garast követelt harmincadba. A parasztok a tanácshoz fordultak, amely ezt ellenezte, s javasolta, „hogy azzal nem tartozván, ne fizetnének, mire annál nagyobb insolentiával reájok erőssödvén Karácson Sándor, (mivel pénzen el nem adhatták búzájokat), 4 ide való véka avagy szapu búzát, mintegy sarcolás képpen elhúzott, ijesztvén, ha azt meg nem adnák, egészlen confiscálná jószágokat. Melly alkalmatossággal hit szerént és jó lélekkel vallották előttünk azon megnevezett szegény emberek, hogy mondotta volna nagy dagályosan Karácson Sándor ezen mocskos szidalmazásokat s.v.:

206 Baszom az annyát, aki tanácsot adott néktek, hogy nékem ne adgyatok harmincadot! Nem parancsol nékem sem Bíró, sem Tanáts, sem Fejedelem. Én vagyok az harmincad ura, pénzem ára".

207 1709-ben Kecskemét ismét panaszt tett Károlyi Sándornál Karácsony Sándor ellen, aki Wass Sándor által sérelmezte, hogy a kecskemétiek bizonyos abákat nem szállítottak Egerbe, s ugyancsak Wass Sándorral eltiltatta őket Szentkirály és Borbásszállás puszták bérletétől. A vita részleteit és lefolyását nem ismerjük.

208 Előzőleg említettük, hogy a megnövekedett külkereskedelmi forgalomban tőkehiány miatt a kecskemétiek nem tudtak részt venni, legfeljebb az áruk szállításába kapcsolódhattak be, ez azonban eléggé kockázatos üzlet volt. 1707. március 21-én elpanaszolták Károlyi Sándornak: február 204 Ez részben igaz volt, mert Karácsony Sándor volt az egyetlen, aki készpénzzel fizetett a harmincadbérletért, a kuruc államnak pedig égetően szüksége volt készpénzre, s ezért nyilván elnézte, hogy a bérlő minden eszközzel igyekszik visszanyerni a bérleti díjat (és saját busás hasznát). - Kecskemét kelet nélküli beadványa a vármegyéhez: BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 282-283. Ezt az iratot tévesen tettem 1709-re. A vizsgálat 1708 agusztusában folyt. BOROSY András, 1987. 179-183. 205 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. I. 282-283. Wass Sándor brigadéros, egri parancsnok nyilván az ababehozatal révén került kapcsolatba Karácsony Sándorral, minthogy a szállítmányok végső állomása Eger volt. Wass elég nagy hatáskörrel és hatalommal rendelkezett ahhoz, hogy érdemes legyen megnyerni, bár ő tagadta ezt a vádat. L. a 208.sz. jegyzetet. 206 salve venio = tisztességgel szólván, vagyis elnézést kérve. 207 Kecskemét, 1708. aug. 8. A város bizonyságlevele. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 142-143. - Ezek az esetek tanúsítják, hogy Karácsony jól megtanult magyarul. 208 Kecskemét, 1709. márc. 19. Wass Sándor válasza Károlyinak. Eger, 1709. márc. 26. Tagadja a vádat, hogy ő Karácsony támogatója lenne. BANKÚTI Imre, 1992-1994. II. 156-158. Wass Sándor egyébként 1709. ápr. 6-án meghalt.