Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

tartalmazza a császáriak által kikényszerített szolgáltatásoknak. Nincs benne a Herbeville által 1705-ben kivetett pénz, a császári parancs­nokoktól (Globicz, Albert Heister, Herberstein, Virmondt, Pfeffershoven, Schlick, Sickingen stb.) váltott védlevelek ára (darabonként többezer forint), a rabok kiváltási költsége, az elhajtott állatok értéke stb. És nincs benne az a hatalmas kár, amely 1707-ben érte Kecskemétet emberben és anyagiakban. 174 A háború még csak a felénél tartott, de Kecskemét gazdaságának minden ága a hanyatlás, pangás állapotába jutott, a város elérkezett teljesítőképessége határához. Állatállománya jelentősen megcsappant, igásállatai is olyannyira megfogyatkoztak, hogy elégtelenek voltak a mezőgazdasági munkára, a munkáskezeket a katonáskodás és a sok közmunka vette igénybe; kereskedelme is visszaesett; a város eladósodott és pénzügyi gondokkal küszködött; 175 kézműipara is az előző szinten maradt. 176 5. A török-magyar hadiszállítások átmenő állomása. - Egy kecskeméti görög harmincadbérlő karrierje A belső kereskedelem csendes, a háború következtében szerényebbre zsugorodott hétköznapjai mellett sokkal viharosabban és színesebben alakult Kecskemét külkereskedelmi szerepe. 177 Már a 17. század második 174 A császáriak követeléseire számtalan adat: HORNYIK János, 1860-1866. IV. és BANKÚTI Imre, 1992-1994. I-II. A téma feldolgozatlan, e városok viszonyát a császá­riakkal nem lehet elintézni azzal, hogy „árulók", vagy „hazafiatlanok" voltak. 175 A város 1707-ig sem fizette vissza azt a 825 tallért, amelyet még 1686-ban vett fel Szívós Annától. Özv. Kamarás Jánosné Zombori Judit beadványa Károlyi Sándorhoz. 1707 második fele. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 118-119. 176 Az 1707. évi dikális összeírás szerint Kecskeméten csak 65 opifex famíliát találtak (míg az ötödannyi lakosú Nagykőrösön 36 főt). N. KISS István, A kézművesiparosság helyzete Magyarországon 1707-ben. In.:VI.Kézművesipartörténeti Szimpózium Veszp­rém 1988. november 15-16. Veszprém. 1989. 24. E jelentős eltérés az összeírás mód­szerének esetleges különbségéből is fakadhat. - 1VÁNYOSI-SZABÓ Tibor kutatásai szerint 1707-ben a háztartások 8,3 %-a az iparból, vagy iparból is élt meg, s ezt ő eléggé magas aránynak tartja. Egyébként a szabadságharc kezdetén 6 céh rendelke­zett privilégiummal. Uő.. 1994. 152. sköv. - Jellemző azonban, hogy amikor 1705 no­vemberében Rákóczi parancsára fel kellett ruháznia Bottyán János ezredét (893 köz­legény, 57 tiszt), a városban csak az egyenruhák töredékét tudták elkészíteni, a többi helyett 910 vég abát, a varratásra pedig 695 magyar forint 18 pénzt fizettek. Kecske­mét, 1705. nov. 10. BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 92-93. 177 Témánknak megfelelően a következőkben főleg a hadellátást célzó abaszállításokra, rézexportra koncentrálunk. A hétköznapi, mondhatni civil jellegű kereskedelem áru­összetételére és méretére jellemző volt az az összeírás, amit Karácsony Sándor későb­bi perével kapcsolatosan Joseph Comet szegedi kamarai prefektus készített az 1710. júl. 21. - okt.7. közötti időszakról. Eszerint ezalatt 124 kereskedő jött be Törökor­szágból, és fóleg speciális árukat (szattyánbőr, abaposztó, dohány, pipa, viseleti cik­kek, déligyümölcs, fűszerek stb.) hoztak be. A Ráckevén, Kecskeméten lakó néhány magyar kereskedő viszont ökröket és vágóállatokat, de ez csak halvány emlékképe volt az alföldi mezővárosok egykor oly virágzó tőzsérkedésének. BANKÚTI Imre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom