Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

Összegzés A bajai Rudnay-művésztelep sem méreteiben, sem jelentőségében nem vetekedhet rangos elődeivel, de a kortárs képzőművészet említésre érdemes színtere, Rudnay Gyula életének jelentős vállalkozása. Az alapítási szándék kinyilvánítása és a megvalósítás között nem telt el sok idő, hiszen 1946. november l-jén már működött a Rudnay-művésztelep, de az anyagi kérdések, főként a művészek megélhetését biztosítani hivatott tiszteletdíjak fizetése körüli állandó huzavona a VKM és a város között, kezdettől fogva veszélyeztette a művésztelep létét is. Az anyagiak tekintetében sem a VKM, sem a Népművelési Minisztérium nem mutatott nagy megértést a város és a művésztelep gondjai iránt. Ennek egyenes következménye volt az, hogy a tiszteletdíjak kiutalása rendszeresen késett, és előfordult, hogy el is maradt. A bizalmatlanság fóleg a Népművelési Minisztérium részéről - egyre gyakoribb ellenőrzésekben nyilvánult meg. Baja város vezetői örömmel fogadták Rudnay Gyula művésztelepalapítási szándékát, de az épület biztosítása és a legszükségesebb dologi kiadások fedezése súlyos terhet jelentett a városnak, amit időnként csak fokozott az, hogy a minisztérium által vállalt tiszteletdíjak folyósítása időnként elmaradt. Viszonylag hosszú időbe telt, amíg a művészek sikeres kiállításokkal és a Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia megszervezésével el tudták magukat fogadtatni a várossal. A bajai Rudnay-művésztelep és a Képzőművészeti Szabadakadémia megszervezése, azok folyamatos működésének biztosítása elsősorban a három művésztanár - P. Bak János, Kun István és B. Mikii Ferenc - áldozatos napi munkájának az eredménye volt, de fennmaradása még ilyen rövid ideig is, mint ameddig működött, elképzelhetetlen lett volna Rudnay Gyula nélkül. Abban, hogy a bajai Rudnay-művésztelep csak ilyen rövid ideig tudott fennmaradni, Rudnay Gyula magas életkora és betegeskedése mellett az is közrejátszott, hogy a művészek között kezdettói fogva súrlódások, feszültségek voltak. Rudnay ezeket igyekezett kikerülni. 1947 januárjában B. Mikii Ferenchez írott levelében a következőket írta: „Remélem Önök között semmi nézeteltérés nincs, de nem is szeretném, hogy legyen, semmi tekintetben, de ha mégis volna, hiszem, hogy ezt is őszintén tudomásomra hozzák, hogy idejében segíthessek a bajokon. (...). Ezért is óhajtom, (...) hogy mindhármukat a szeretet kölcsönös megbecsülése és Uo. Utunk, Kolozsvár, 1952. május 15.