Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

Ervinné sz. Grünhut Márta és dr. Kőhegyi Hugóné sz. Grünhut Erzsébet, azon a címen, hogy az ingatlant értékesíteni akarják, felmondták a bérletet. Mivel az ingatlan vételára kedvező volt, a városi közgyűlés úgy döntött, hogy 60.000 forintért megvásárolja az épületet, összes tartozékaival és felszerelésével együtt.

39 1947 őszén a Rudnay-művésztelepen folyó munkáról cikket közölt a Bajai Hírlap. Mezei Ottó újságíró a látottakról a következőket írta: „A négy kitűnő művész közöttünk dolgozik, egymás után kerülnek le állványaikról kertjeink,városrészleteink, vízpartjaink megjelenítései ... s csodálattal személjük alkotásaikat, mert felfedeztették velünk városunkat, melyet ismerni véltünk, s most látjuk, mennyivel gazdagabb, csodálatosabb, mint hittük. Nem csupán a színek felfokozott, elragadtatásra ingerlő pompája, vagy még kevésbé az ismert tájak bemutatása teszik oly vonzóvá ezeket a képeket, hanem a színekben, elosztásukban ... megnyilatkozó harmónia, szavakkal ki nem fejezhető módon történő visszaadása annak a tájegységnek, melyben élünk, s melynek szépségeit oly kevéssé ismerjük. Ilyenkor, a délutáni fényben ragyogó füzesnek, az Ertl-kert néhány fájának, a Kamarás-Duna részletének megpillantásakor döbbenünk rá, ez Baja, nemcsak kiragadott részleteiben, hanem annak sajátos levegőjét, egét, erdei színét magába ölelő egységben."

40 Mindegyiküknél más és más a természet értelmezése egyéni alkatuknak megfelelően. (...) A bajai környezet hatása valamennyiüknél felfedezhető. (...) Bak János tájképein a legélénkebb vörösek, zöldek, kékek, sárgák csorognak, áradnak pazar bőséggel, (...) portréit a tompítottabb, mély tüzű barnák, kékek, fehérek teszik csodálatosakká. (...) Kun Istvánt más problémák foglalkoztatják. Kun túlságosan száraznak, ridegnek érezte az olajat, s finomabb hatások elérésére igyekezett alkalmassá tenni. Célja az volt, hogy megfelelő elegyítés után a pasztell bársonyosságát, tüzét kölcsönözze képeinek, másrészt a hosszabb száradási idő által tetszés szerint növelhesse a „munkaidőt". Mindkét feladatot tökéletesen megoldotta. A kiállításon az erdélyi tájak szuggesztív erejével döbbentett meg, most az Ertl-kert facsoportjai, egyik-másik utcarészletünk ábrázolásával bűvöl el. Szuggesztivitását most sem vesztette el, csupán másképpen vezetó'dik le: (...) egyetlen színnek döntő szerepében pl. a sárgás-vörösnek a nyár végi füzescsoport megjelenítésénél. Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir. 36.362/1947. közgyűlési jegyzőkönyvi szám Bajai Hírlap III. évf. 67. sz., Baja, 1947. szeptember 6. 4. - A Rudnay Művésztelep kiállítása elébe. Látogatás a Telep művészeinél