Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

volt, mivel a város költségvetésében ilyen célra fedezet beállítva nincs, és már az áprilisi tiszteletdíjakat is kölcsönből kényszerült fedezni a város.

35 Közben 1947. április 17-19. között Rudnay Gyula látogatást tett Baján, és tárgyalt a művésztelepról a város vezetőivel. Felkereste a művésztelepet is, ahol volt tanítványai munkáit, valamint az akadémia fiatal növendékeinek próbálkozásait bírálta meg. Elismeréssel szólt az eddig végzett munkáról, és a képzőművészet bajai barátai előtt kijelentette: a családjával együtt Bajára fog költözni, amint megfelelő lakást biztosítanak számára. A látogatás idején Rudnay mester leendő lakása még nem volt beköltözhető, mert a víz, a villany, a tűzhely és az ablakok javításra szorultak. A mester baráti körével és a művésztelep fiatal művészeivel kereste fel a város vezetőit, és ismertette előttük is a céljait. "Akadémiává akarom fejleszteni a telepet" - mondta többek közt,— „amely az országhatáron túl a nagyvilág elé vinné népünk lelki értékeit, és úgy szolgálná a magyar nép kultúráját. Ilyen szempontból Baja már eddig is vezető helyet foglal el, és még további lehetőségek várnak kiaknázásra, de ezek természetesen anyagi áldozatokkal is járnak." Babies József polgármester megígérte, a város mielőbb rendbe hozatja a mester lakását, és megkeresi a módját annak, hogy a művésztelep biztos anyagi alapokra kerüljön. A pót-, majd az új költségvetésben megfelelő összeget kell biztosítani a művésztelep céljaira. A város szívügyévé kell tenni a művésztelep ügyét. Szűnjön meg az elvételt akarások ideje és a közismert bajai közöny, írta cikkében Hanyecz Dezső, a Bajai Hírlap felelős szerkesztője.

36 35 Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir. 28/11/1947. közgyűlési jegyzőkönyvi szám Bajai Hírlap III. évf. 31. sz., Baja, 1947. április 23. 2. - Baján járt Rudnay mester, aki akadémiává akarja feljeszteni a művésztelepet A látogatásról hírt adott a Bajai Kis Újság II. évf. 13. sz., Baja, 1947. április 19. 2. "Tükör" című rovata, valamint ugyanezen lap 14. sz., Baja, 1947. április 23. 2. "Tükör" című rovata is. L. még Gergely-Kőhegyi: i.m. 255. A szabadiskolák létesítéséről az 5.000/1946. számú rendeletével a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedett. A szabadiskolák általános műveltséget nyújtó, illetve annak kiegészítésére és elmélyítésére szolgáló, de képesítést nem adó rendszeres oktató- és nevelőintézmények voltak. Létesítésükhöz a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyére volt szükség. A szabadiskolák lehettek alsó fokúak (munkás-, vagy paraszt-szabadiskolák), középfokúak (szabadlíceumok, szabadkollégiumok), vagy felsőfokúak (nép-, munkás-, vagy parasztfőiskolák, szabadakadémiák, szabadegyetemek) amelyekhez a szükséghez képest előkészítő, továbbképző, vagy szakmai tanfolyamokat is szervezhettek. A szabadiskolák egyes fokait különkülön önállóan is felállíthatták. A „főiskola", „akadémia", „egyetem", szavak használata a szabadiskola felsőfokú jellegére utalt. A szabadiskolák mindegyik foka rendszerint egy évfolyamot alkotott. Egy évfolyamba legfeljebb 30, a tanköteles koron túl lévő, felserdült, illetve felnőtt hallgatót lehetett felvenni. Ha az ugyanazon évfolyamba jelentkezők létszáma meghaladta a 30 főt, párhuzamos évfolyamok felállításáról kellett gondoskodni. A szabadiskolák óratervét a hallgatók életkörülményeinek figye-