Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KEMÉNY JÁNOS A bajai Rudnay-művésztelep története 1945-1953

B. Mikii Ferenc elutazott Bajára, és tárgyalt a város műpártoló közigazgatási szakembereivel és politikusaival. Először Babies József polgármesterrel beszélt, aki támogatásáról biztosította. Tanácsára B. Mikii Ferenc a városi Nemzeti Bizottsághoz fordult az ügy érdekében.

4 A Bajai Nemzeti Bizottság 1945. augusztus 22-i ülésén tűzte napirendre a művésztelep létesítésének ügyét. Sohajda Antal titkár javasolta, hogy a bizottság mindent kövessen el a Rudnay-féle művésztelep bajai letelepedése érdekében. Közölte, Rudnay Gyula tanársegédje útján már érdeklődött a bajai lehetőségek felől. A művészek szívesen lejönnének Bajára alkotni, ha a város 8 család számára legalább egy szoba-konyhás lakást és néhány hold földet biztosítana, amit ők közösen művelnének meg. Szerényen élnének, és közös konyháról étkeznének. A Nemzeti Bizottság egyetértett az előterjesztéssel, és mindenben támogatta azt. A polgármesterrel e tárgyban folytatandó megbeszélésekre a bizottság Bánhidy Ferenc elnököt és Sohajda Antal titkárt kérte fel. A megbeszéléseken azt kellett elérniük, hogy a város a Pandúr-szigeten lévő régi vendéglőt tatarozás után műterem céljaira bocsássa az itt letelepedni szándékozó művészek rendelkezésére.

5 A törvényhatósági bizottság augusztus 25-i rendkívüli közgyűlése örömmel vette tudomásul Rudnay Gyula bajai letelepedési és művésztelep-alapítási szándékát. Egyhangúan elfogadta, és közgyűlési határozatában rögzítette Sohajda Antal törvényhatósági bizottsági tag indítványát, miszerint a művésztelep létesítését elvileg elhatározza, és annak támogatását vállalja. Egyben a város közönsége nevében „tiszteletteljes szóval és vendégszerető szívvel" várja Rudnay mestert Bajára. A közgyűlés a polgármestert bízta meg a tárgyalások lefolytatásával, és elrendelte a fent hozott határozatának méltó formában való eljuttatását Rudnay Gyula festőművészhez.

6 A Bajai Hírlap az augusztus 28-i számában számolt be a közgyűlési indítványról. A cikk szerzője kiemelte, hogy: „A város szempontjából nem közömbös egy ilyen jelentős művészember munkássága révén a közfigyelem és közérdeklődés ideterelése. Láttuk Nagybánya és Szolnok városainak müvésztelepei révén feltörő hírnevét. De azonkívül az idegenforgalom szempontjából is jelentős momentum ez, amikor Bajának ezen 4 GERGELY Ferenc-KŐHEGYI Mihály: Rudnay Gyula bajai művésztelepe. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged, 1970/1. 253. 5 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (A továbbiakban: BKMÖL) A Bajai Nemzeti Bizottság iratai (A továbbiakban: Bajai Nemzeti Biz. ir.). 34/6/1945. számú jegyzőkönyvi bejegyzés. 6 BKMÖL Baja Város Polgármesteri Hivatalnának iratai; Főjegyzői és Közjogi Ügyosztály (A továbbiakban: Baja V. Főjegyzői és Közjogi Üo. ir.) 3125/1945. és 90/1945. közgyűlési jegyzőkönyvi szám