Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

TÓTH ÁGNES Adatok az 1946-os magyarországi délszláv összeírás történetéhez

Az összeírás lebonyolítása, eredményei A délszláv nemzetiségű magyar állampolgárok kulturális és egyéb nemzetiségi jogainak biztosítása érdekében végrehajtandó nemzetiségi összeírásról rendelkező 2280/1946. M. E. sz. rendelet 1946. március 1-én jelent meg.

37 A rendelet részletesen, és egyértelműen szabályozott minden, az összeíráshoz kapcsolódó gyakorlati kérdést. Az 1. számú mellékletben vármegyénként, abc sorrendben megadta azoknak a településeknek a jegyzékét, amelyekben az összeírást végre kellett hajtani. A 263 helységet föltüntető lista a déli határmenti régió településeit, valamint azokat a községeket, városokat foglalta magába, ahol a délszláv nemzetiségűek aránya az ott élő lakosság 1%-át elérte vagy meghaladta. Ezen túl minden olyan helységben is lehetővé tette az összeírás megtartását, ahol legalább öt, különböző családhoz tartozó délszláv nemzetiségű magyar állampolgár azt kérte. Amennyiben a beadott írásbeli kérelemre a jegyző nem rendelte el az összeírást, úgy az érintettek a vallás- és közoktatásügyi miniszternél kérhettek jogorvoslatot. A technikai lebonyolítást a járási főjegyzők fogták össze. Az összeírást 1946. március 16-a és 23-a között, összeírókörzetenként kellett végrehajtani. Ezek a település nagyságától függően kerültek kialakításra. Általában 500-nál több, de 1200-nál kevesebb lakos tartozott egyegy összeírókörzethez. Az összeírásban való részvételre a tanárokat, tanítókat gyakorlatilag kötelezték, de összeíróbiztosi munkát vállalhatott minden, a "szükséges képességekkel rendelkező és a helyi viszonyokat", illetve a nemzetiség nyelvét ismerő személy is. Vélhetően nem csak szakmai, hanem politikai megfontolások - számítani lehetett az összeírás hitelességét utólagosan kétségbevonó vádaskodásokra - is amellett szóltak, hogy az összeíróbiztosokat már a helyszínen, a munkavégzés közben, ún. ellenőrzőbiztosok kontrollálják. Erre - az indoklás szerint a "nemzetiségi összeírásnak a demokratikus elvekkel összhangzó végrehajtása és a nemzetiségi összeírás hibátlanságának biztosítása érdekében" van szükség. Az előző feltételezést erősíti azonban a biztosok nemzetiségi összetételét külön tárgyaló 7.§, nevezetesen: "Ahol az összeíróbiztos délszláv anyanyelvű és nemzetiségű, az ellenőrzőbiztosnak ... olyan magyar, vagy nem délszláv anyanyelvű és nemzetiségű személynek kell lennie, aki a délszláv lakosság nyelvét ismeri", ahol pedig az összeíróbiztos magyar, ott az ellenőrzőbiztosnak kellett délszláv nemzetiségűnek lennie. Magyar Közlöny, 1946. március 1. (52. sz.), 6-10.