Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

BÁNKÚTI IMRE Kecskemét a Rákóczi-szabadságharcban 1703-1711

Minthogy az ellenségnek Szolnok fele való nyomulása láttatik, kinek is az oda érkezéssévei történhető' általköltözésse

91 és Kecskemét városára való meneteli is, hogy sem bevárásával az ellenségnek meghódulását, kívánnya inkább eó' nagysága hadai által lakosit fegyverrel, helységet penig tűz által megemészteni, ezen levelem vétele után minden további időzés és kérdés kívül a városbul egészen kibontakozván, minek előtte az ellenségnek közelítéssét értené, kiki mind cselédestül és jószágostul kitakarodgyon, amint hogy városiak kiszállítására expediáltam nemzetes vitézlő Sőtér Tamás kapitány uramat, avégre penig oily kevesed magával, hogy kiköltözéssek alkalmatosságával az hadaktúl alkalmatlansága ne légyen a lakossoknak,

92 mire való nézve eő kegyelme beérkezéssévei mindenekben méltóságos fejedelem parancsolattyához magokat alkalmaztatni el ne mulassák. Másként ha legkissebben refractáriuskodni kívánnának, avagy engedelmeskedni nem akarnának, tudva lehet, meg vagyon hagyva nevezett kapitány Sőtér Tamás uramnak, minden személyválogatás nélkül, még gyermekeit is fegyverre hányatassa, a várost egészlen tűzzel emésztesse meg. Egyébaránt lévén máris az ellenség előtt edgynehány ezer ember, azoknak is keményen meg vagyon parancsolva, valakit helyben találnak, azonnal eöllyék s praedállyák, nevezet szerint penig azon város lakossát, kikhez legnagyobb suspitió vagyon."

93 Ezúttal e kíméletlen fenyegetés hatására a város nem merészelte megismételni előző évi engedetlenséget, Károlyi is védelem biztosítását ígérte az ellenség elől kiköltöző kecskeméti és körösi lakosok otthonhagyott jószágai részére.

94 Ebből a védlevélből egyrészt kiderül, hogy a javakat a kuruc hadak ellen kellett biztosítani, másrészt az, hogy mit is hagytak otthon a kiköltöztetettek. Károlyi megtiltja a vitézeknek, hogy a lakosoknak „elhagyott jószágát, bóttyában, és vermekben s asztagokban, felverni, földbül felásni, csépelni, nyomtatni, vagy más egyéb módon elhagyott jószágokat dúlni, prédálni" ne merjék, mert halállal bűnhődnek. Ebből látszik, hogy az ellenséges csapatoknak még elég lehetősége maradt élelem és abrak összegyűjtésére. A védelemre a rossz közbiztonsági viszonyok, és az elhagyott helységeket szívesen fosztogató kuruc katonaság ellen volt szükséges. Károlyi védlevele is nem az elmenekülteknek, hanem az otthon maradt javaiknak szólt. A kiürített helységek sorsára tipikus esetként Jászberényt hozhatnánk fel, amelyet szintén Rabutin miatt kellett lakosságának elhagynia. 91 Bercsényi ekkor nyilván még nem tudta, hogy Rabutin már átkelt a Tisza jobb partjára. 92 Elismerése annak, hogy 1705-ben a kiköltöztető kuruc katonaság kezdte fosztogatni a lakosokat, ez vezetett a konfliktushoz, s több katona halálához. 93 BÁNKÚTI Imre, 1992-1994. II. 78. 94 Szolnok, 1706. aug. 26. HORNYIK János, 1860-1866. IV. 394.