Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

meneti katonai megszállásnál, és nem jelenti egyúttal az anyaországhoz való végleges visszatérést. Egy mondatban foglalható össze az, ami itt a legsürgősebben elinté­zendő: Budanovich Lajos püspök úr nem maradhat meg az apostoli adminisztratura élén. Ezt az állításomat az alábbiakban indokolom: 1. Budanovich Lajos püspök úr nem egyszerű egyéniség, hanem ki­vételes képességű, erős energiájú, fajtáját fanatikusan szerető vezér­egyéniség. Soha nem csinált titkot abból, hogy ő nem magyarbarát. Ami­kor Bácska elszakadt az anyaországtól és ő megkapta apostoli admi­nisztrátori kinevezését, megbízatásán messze túlmenően úgy fogta fel feladatát, hogy őneki egy új egyházmegyét kell megszerveznie. Magát nem adnutum elmozdítható adminisztrátornak, hanem residentiális püs­pöknek tekintette. Joghatósága területét csak a leghivatalosabb ira­tokban nevezte „Administratura Bacsiensis"-nek, a gyakorlatban azon­ban állandóan, sőt az 1936. június 30-án megtartott „első egyházmegyei zsinat"-on is egyszerűen „Dioecesis Bacsiensis"-nek 5 nevezte admimszt­raturáját; a zsinatnak rendelkezéseit egy 170 oldalas nagy Codex Bacsiensis-ben tette közzé/' Mindez azt mutatja, hogy ő a Magyarország­tól való elszakadást véglegesnek tekintette. Most ugyan e terület vissza­térése után a vele való beszélgetésünkben azt állítja, hogy hajlandó al­kalmazkodni az új helyzethez és szolgálni Magyarországot, de ez a kije­lentés semmiképp sem jelenti azt, hogy ő most már egyházmegyéjét a Magyar Szent Korona szellemében akarja kormányozni. Tőle nem lehet olyan rendelkezéseket várni, amelyek alkalmasak a most feldúlt kedé­lyek lecsillapítására. Hogy ilyen rendelkezésekre sürgetően szükség van, azt nem kell Exellenciádnak bővebben kifejtenem. 2. De nem maradhat meg Budanovich püspök úr az apostoli adminisztratura élén hívei miatt sem. Az adminisztratura területén kö­rülbelül 480 000 katolikus hívő él. Ezeknek legalább kétharmada szín­magyar, és a nemzetiségek lelkülete is közel áll a magyarságéhoz. A ma­gyar hívek úgyszólván kivétel nélkül a legnagyobb idegenkedéssel for­dulnak el Budanovich Lajos adminisztrátor úrtól, úgyhogy elképzelhe­tetlen annak lehetősége, hogy ő például a Tisza menti nagy magyar köz­ségekben újból megjelenhessék bérmálni, vagy bármely püspöki funkciót végezni. Ha valahol megvan az egyházjogban a hivatalvesztésnél említett odium plebis, 7 hát ebben az esetben ez föltétlenül megvan. Az elmúlt 23 évnek tömérdek keserűsége halmozta föl a hívek lelkében azt, ami most belőlük elemi erővel tör ki, ha ő továbbra is főpásztorként jelenik meg előttük. Közvetlen tapasztalatból tudom azt, hogy ugyanígy gondol­koznak róla a német nemzetiségűek is. Sőt a bunyevác nemzetiségűek Dioecesis Bacsiensis: Bácskai Püspökség Az 1936-os egyházmegyei zsinat újjászervezte a délvidéki apostoli kormányzóságot, s lényegében megvetette az alapját az 1968-ban létrehozott szabadkai püspökségnek. ­SALACZ Gábor, 1975. 112-113. Odium plebis: a nép gyűlölete (ellenszenve)

Next

/
Oldalképek
Tartalom