Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944)

MERK ZSUZSA Adatok Budanovich Lajos püspök tevékenységéhez a Délvidék Magyarországhoz kerülésének időszakában (1941-1944) Kapocs Nándorra emlékezve Az első világháborút lezáró Párizs környéki békékkel kialakított új kelet-európai államhatárok nemcsak gazdasági, társadalmi, politikai változásokat jelentettek, hanem az egyházakat is érintették. Egyfelől úgy, hogy a területi szervezeti beosztások megváltoztak, másfelől a kisebbségek esetében a nemzetiség, az anyanyelv megőrzésében rendkívül nagy szerepet kaptak. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban a nacionalizmus áthatotta a köz- és magánélet szinte minden szféráját, s befolyásolta az állam és egyház kapcsolatát is. A második világháború alatt a területi revíziók ismét új helyzetet teremtettek, melyekre az egyháznak reagálnia kellett. így volt ez a Délvidéken, a katolikus egyház esetében is. Ahhoz azonban, hogy az 19411944 közötti helyzetet megérthessük, röviden át kell tekintenünk, mi is történt az első világháború után. A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegyét 1921-ben kettészelte az új államhatár, s a nagyobbik, déli rész a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. A Szentszék Váradi Lipót Árpád kalocsai érsek 1923-ban bekövetkezett halála után két apostoli kormányzóságot hozott létre. Az északi, Magyarországhoz tartozó részen Zichy Gyula pécsi püspök, a délin Budanovich Lajos szabadkai plébános lett az apostoli adminisztrátor. Zichy Gyula 1925-től mint érsek állt a főegyházmegye élén. A Szentszéknek tehát tudomásul kellett vennie az államhatárokban, és ennek következtében az egyház területi felépítésében beállt változást, de a főegyházmegye egy egység maradt, a Jugoszláviához került rész nem lett hivatalosan önálló. Erre csak 1968-ban került sor. A dél-bácskai részen az apostoli kormányzót, Budanovich Lajost, 1927-ben nevezi ki a Szentszék címzetes püspökké, ezzel is hangsúlyozva, hogy nincs önálló egyházmegyéje, tehát a Kalocsa-Bácsi Érsekség területi megosztottságát egyházi szempontból nem véglegesítették. A Szentszék az államhatárok megváltoztatásával beállt új helyzetre nem úgy reagál, hogy automatikusan követi azokat, de nem is hagyhatja figyelmen kívül,