Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)
28. szám). 193 Az elintézés módja innen már a megszokott. A madarasiak levelét Antunovich János esperesnek küldik meg azzal a meghagyással, hogy a híveknek magyarázza el kérésük elutasítását. A piszkozat valamelyik irodistának az írása. Maga az érsek csak két szót írt saját kezűleg a "magyarázza meg" kifejezés elé, éspedig "az én nevemben", azaz a főpásztor egyetértésével (Függelék 29. szám). 194 Az esperes kivizsgálta az ügyet, és erról jelentést tett az érseknek, melyben "dölyfösnek" nevezi a madarasi németek magatartását. Egyúttal kérte az elöljárókat, hogy tiltsa el őket hasonló folyamodványok szerkesztésétől, és a titokban tartott gyűlések szervezésétől. Levelében először esik szó "nemzetieskedésről". Jelezte azt, hogy ismételten kérvényt készülnek írni s nem nyugszanak bele az érsek döntésébe (Függelék 30. szám). 195 Meg is tették. Müller György, Wagner Péter, Seiler József és Geiger József a Zombori Kerületi hatósághoz fordultak, melyben előadják, hogy előbbi kérelmükre még nem érkezett válasz, de az almási esperes asztalán látták azt, amikor küldöttséggel voltak nála. Most már kifejezetten kérik a Kerületi Hatóságot, hogy támogassa ügyüket. (Előző levelüket is nyilván ilyen céllal küldték Zomborba.) Új fejleményről is hírt adnak. A madarasi lelkésznek nincs kifogása a német tanítás és prédikáció ellen (Függelék 31. szám). 196 Az utóbbi kijelentést — az előzmények ismeretében - kissé kételkedve fogadjuk, bár az érintettek aligha merték volna ezt leírni, ha nem hangzott volna el. Az újabb beadványt átküldték az érseknek egy rövid levél kíséretében (Függelék 32. szám). 197 Az érsek — immár Antunovich esperes jelentésének birtokában - tüstént válaszolt a Kerületi Hatóságnak. Részletes levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen és hasonló kérelmek "zavart és nyugtalanságot" keltenek, és "kártékony nemzeti súrlódásokat" idéznek elő. Javasolja az ilyen jellegű fondorlatok határozott megfékezését (Függelék 33. szám). 198 Jól ismerte a világi hatóságok lelkivilágát, amelyek semmitől sem féltek jobban a szabadságharc leverését követően, mint a nemzetiségi súrlódások kiéleződésétől és az amúgy is feszült légkörben a helyi nyugtalanságoktól. Nem ismerjük a zomboriak levelét, amit a mada193 KEL Madarasi plébánia iratai 1883/855. A zomboriak eredetiben küldték át a kérvényt. A folyamodvány külsején lévő latin szöveget az érseki hatóság írta rá. 194 KÉL Madarasi plébánia iratai 1883/855. 195 KEL Madarasi plébánia iratai 62/856. Dátum: 1855. január 5., de ez téves. A helyes 1856. január 5. A szokásos hiba esett meg Antunovich János esperessel, aki az új év január elején még a tavalyi évet írta levelére. 196 KÉL Madarasi plébánia iratai 108/189 XVII. pr. 4/1856. Ez azonban a zombori Kerületi Hatóság száma. Az érseki hatóság nem jegyzett rá semmit, pedig az érkezést mindig jelezni szokták. 197 KEL Madarasi plébánia iratai 188/1856. Ez a zomboriak száma. A kalocsaié 112/1856. 198 KEL Madarasi plébánia iratai 62/1856. Ugyanennek az iratnak az alján van az Antunovich János esperesnek szóló levél, melyet egy irodista írt. Az érsek két helyen toldotta ezt meg: a"zavartkeltő' szót írta bele, és az "én nevemben" kifejezésével adott ennek nyomatékot.
