Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)
kötöttek Szalay István ügynökkel, aki kötelezte magát, hogy Madaras praediumba megfelelő' számú telepest hoz, kiosztja a jövevényeknek a telkeket, és a munkát még ebben az évben befejezi. A Latinovics testvérek minden egyes kiosztott telepes telek után két forint harminc krajcárt, a határban lévő sessioért egy forintot fizettek ezért az ügynöknek. A kiosztás Quits Antal földmérő (geometra) úr utasítása alapján történt. A felosztáshoz szükséges segéderőket a Latinovicsok állták, élelmezéséről azonban Szalay István maga gondoskodott. Ugyancsak az ő dolga volt az urbárium négy példányban történő összeállítása, valamint a térkép elkészítése és kiigazítás alá vetése [Függelék 3. szám]. 130 Ez a térkép sajnos nem maradt ránk. Az ún. II. József-féle térkép, mely Magyarország első hiteles felmérése, azonban világosan mutatja, hogy a falu a Katymárról Bácsalmásra, Katymárról Kunbajára, Bajáról Bajmokra, illetve Borsódról Madaras pusztára vezető utak által alkotott szabálytalan négyszög alakú területre települt. 131 Maga a falu szabályos, mérnöki pontossággal kimért téglalap alakú település, a bácskai sváb községek iskolapéldája, hiszen itt nem kellett egy korábbi utcarendszerhez igazodni. 132 A Katymárról Bácsalmásra, illetve Bácsborsódról Bajmokra vezető országutak találkozásánál, a falu közepén áll a templom. A két, igen széles főút négy szabályos negyedre osztja a falut. A mellékutcák (tizedek) derékszögben metszik egymást. Ebben a rendszerben világosan felismerhető a bácskai telepes községek arculata. A korábbi telepítéseket lebonyolító Cothmann Antal királyi biztos 1763-ban összefoglalta tevékenységét, és terjedelmes jelentésének végén 20 pontban vázolta azokat a szempontokat, melyeket a telepítés során szem előtt tartott. Javaslatának 4. pontjában ezeket írja: "Ha a helységek a telepítésre ki vannak tűzve, ha intézkedés történt az oda telepítendő nép iránt és az új építésekre is minden előkészület megtétetett; úgy vélem, hogy a jövendő új falvakban más építési módot kell életbe léptetni. Mert eltekintve attól, hogy a mostani házak egy egész telkes gazda számára kissé szűkek, a kertek is hátulról úgy vannak egymáshoz kötve, hogy a gazdák, ha akarnak is, hátul nem csinálhatnak maguknak szérűket. Azért alázatos véleményem az, hogy a jövőben az utcák tűzvész elkerülése végett is szélesebbre hagyassanak s pedig 25-30 ölnyire; a házak a rendezett utcák sorába építtessenek s 60 öl hosszúak s legalább 15 ölnyi szélesek legyenek s fűzfákkal legyenek körülültetve. Az utcák... egyszerű kettős vagy hármas keresztalakban szabályoztassanak. S jóllehet eképpen a lakóhelyek nagyobb kiterjedése által a terület nagyobb része a 130 MOL ugyanott, 1887. évi iratok 20. 131 Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár. II. József-féle térképek másolatai. Collo. XV. Sectio 33. Felmérte Franz Kinsky. Másolata TIM Fényképgyűjtemény 15174 (Almási szelvény). 132 A bácskai sváb községek telepítési rendjéről FELDTÄNZER, Oscar, 1990. 184-186.
