Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

KŐHEGYI MIHÁLY Adatok és okmányok Madaras történetéhez (1526-1856)

A lakatlan puszta Esterházy Pál 1712-ben kelt nádori adományával Osztroziczky János birtokába került.

118 Ugyanez évben nyerte el Imre (János fia?)

119 a Madarassal délről szomszédos Roglaticza pusztát,

120 valamint a keletről határos Madarász pusztát.

121 Igen valószínű, hogy a három, egymással szomszédos, nagy kiterjedésű pusztát (Madaras, Madarász, Roglaticza) egyszerre, egy adománylevéllel nyerte el az Osztroziczky család. Billard Mihály császári főhadbiztos 1733-ban Madaras, Ivánka, Rasztina és Köles pusztákat kapta birtokadományként, melynek alapján Bács-Bodrog felvette nemesei sorába.

122 Ezeknek az igen rövid időközökben bekövetkezett birtokadományozásoknak alapvetően két célja volt: a végnélküli háborúk során megüresedett államkassza feltöltése, 123 valamint új, az uralkodóhoz hű kisnemesség megteremtése. Az ország déli területén teljességgel hiányzott a nemesség, márpedig nélkülük nem működhetett a megye. A Bácskában azzal színesedett a kép, hogy itt nemegyszer az egy-két nemzedékkel korábban betelepült bunyevácok vezető rétegéből emeltek egyeseket nemesi rangra.

124 Mielőtt a Latinovics-családról szólnánk, egyetlen eseményről kell még megemlékezünk azért, hogy egy, a szakirodalomban minduntalan felbukkanó félreértést eloszlassunk. A család történetének feldolgozója szűkszavúan csak annyit mond, hogy Madarast 1743-ban telepíteni kezdték.

125 Ez azonban a Madaras keleti határrészét képező Madarász pusztára vonatkozik.

126 (A telepítés nem sikerülhetett, mert nincs adatunk arról, hogy Madarász valaha is benépesedett volna, az mind a mai napig Madaras határrészét képezi.) Madaras tehát 1712-től az Osztroziczky-család tulajdonában volt. (Billard Mihálynak tett 1733. évi adomány csak papíron történhetett meg, nincs nyoma annak, hogy 118 DUDÁS Gyula, 1893. 115. A családot a nemesek között sorolja fel. - NAGY Iván, 18571865. VIII. 304. munkájában nem szerepel a név. - KEMPELEN Béla, 1911-1932. VIII. 106. regisztrálja a családot, de forrásként Dudás Gyula cikkét jelöli meg. - A megyei monográfiában 1640-re teszik a család nemességét, de forrást nem neveznek meg. DUDÁS Gyula, 1896. II. 602. 119 Régebbi feljegyzéseim között szerepel, hogy Imre Osztroziczky János fia és Bács megye főjegyzője. A forrást azonban nem írtam fel, és most nem tudok nyomára akadni. 120 DUDÁS Gyula, 1893. 115. 121 BOROVSZKY Samu, 1909. I. 106. szerint: "1712. aug. 1-én Madarász pusztát Bács vármegyében Ostroziczki Imre kapta nádori adomány útján." - 1VANYI István, 18891907. II. 154. is hozza ezt az adatot. 122 DUDÁS GYULA, 1893. 59. - BOROVSZKY Samu, 1909. I. 106. - RAPCSÁNYI Jakab, 1934. 507. - NAGY Iván, 1857-1865. nem tud a családról. - KEMPELEN Béla, 19111932. II. 206. DUDÁS Gyulát ismétli. 123 KŐHEGYI Mihály, 1969. 63-65. - KŐHEGYI Mihály-NAGY Ádám, 1975. 103-111. 124 IVÁNYI István, 1896. 16-17. - KŐHEGYI Mihály, 1993/b. 18-19. 125 DUDÁS Gyula, 1899. 150. 126 ivÁNYI István, 1889-1907. II. 154. - BOROVSZKY Samu, 1909. I. 106. CSICSOVSZKY Ferenc szabados vállalkozott arra 1743-ban, hogy Madarász és Sára pusztákat betelepíti, illetőleg lakosságot toboroz ide.