Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
Név Majsa Jog- Ház Ház- Lakos Vallás Nyelv tartás állás falu 415 (Majsa pusztája) Orgovány pusz. hat pusz. 79 26 Páka pusz. Szabadszállás falu Kisbalázs pusz. Szentlászló pusz. 441 512 18 30 591 2651 rk 2785 magyar gkel izr 96 164 rk ref, ev rk. 2992 rk gkel ref 3109 rk. rk 55 12 1 magyar 6 5 12 A redemptiot követő száz évben a jászkunok csaknem minden területen illeszkedtek a magyar rendiséghez. Politikailag és érzelmileg is azonosultak a magyar nemesség azon részével, amely az ősiségét és az összes rendi előjogot, a korábbi önkormányzati kereteket stb. csorbítatlanul kívánta hagyni. Rövid távú érdekeik görcsös védése vált politikai stratégiájuk vezérelvévé. Ebből adódóan a reformkorban a polgári átalakulással csaknem következetesen szembehelyezkedtek. Kiváltságaik makacs védelme érdekében nemcsak a reformerők ellen viseltek konok háborút, hanem a polgári átalakulást követően is igyekeztek megtorpedózni miden olyan közigazgatási és közjogi változást, amelyek egykori kiváltságaikat, rendi érdekeiket a legkisebb mértékben is sértették. 221 1 Különösen a kiegyezést követően vált ez bántóvá, amikor egy nagyon is konzervatív, de mégis csak egységes és polgári közigazgatás megvalósítása került napirendre. Ennek során minden különállásukat és kiváltságukat érthetően elvesztették. Ezért a jászkunok még évtizedekkel később is ostromolták az országgyűlést és a közvéleményt az őket ért sérelmek jóvátétele, a rendi állapotok valamilyen formában történő visszaállítása érdekében.