Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

érvényesítését. Nemcsak a redemptusok általános érdekvédelmét biztosította, hanem minden közérdekű teendő felügyeletét, kezdeményezési jogát is gyakorolta.

217 A nemesi vármegyékhez hasonlóan limitálta az árakat és a béreket, de előtte kellett számot adnia az egyes pénztárak kezelőinek, korlátozta az egyes tanácsok költekezését, felügyelte az építkezéseket, az iskolák és az egészségügy területét.

218 A redemptio eredményeként számottevő telepítés is végbement a Jászkunságban. Ennek révén jelentősen bővült a Kiskunságban lévő települések száma is. Végülis Halas, Félegyháza, Szentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Dorozsma, Lacháza és Majsa osztozott a kiskunsági pusztákon. II. József közigazgatási reformjainak egyik fő' célja az volt, hogy a korszerűtlen, feudális kiváltságok szövevényeit radikálisan felszámolja, és egy korszerű közigazgatás alapjait megvesse. Ennek a törekvésnek megfelelően számolta fel a jászkunok kiváltságait is, és az illetékes megyékbe, majd kerületekbe sorolta településeiket. Halálos ágyán viszont ezt a rendeletét is visszavonta, és ezt követően az országos felbuzdulás következtében jogaikat az országgyűlés a korábbiakhoz képest is megnövelte. A megváltakozást követő évtizedek a jászkunok számára is számottevő gazdasági és demográfiai gyarapodást eredményezett. Ennek eredményeként településeik és pusztáikon a lakotthelyek száma jelentősen bővült.

219 Ezért célszerű a századforduló állapotát itt is rögzíteni.

220 KISKUNSÁGI TELEPÜLÉSEK A XVIII. SZÁZAD VÉGÉN Név Jog- Ház Ház- Lakos Vallás Nyelv állás tartás Bene pusz. rk. 15 Csólyos pusz. rk 7 Pálos pusz. rk 5 Félegyháza mv. 998 1392 7134 rk 7325 magyar gkel ref, ev ... izr Természeti csapások alkalmával különféle ínségakciókat irányított, járványok esetén óvintézkedéseket tett, a Nagykunságban mocsarakat csapolt le, a Jászságban a Tisza áradásaival szemben gátakat épített stb. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet, 1995. 37-42. A kerületi jegyzők, adószedői;, ügyészek, a levéltárnok és a számvevő választás útján kerülhetett hivatalába három évenként. Az apák érdeme komoly mértékben latba esett a választások alkalmával. A táblázat SZASZKÓNÉ SIN Aranka, 1988. 140-147. alapján készült. Itt is érthetően a mai Bács-Kiskun megye területét vettük alapul, és ezért hiányoznak Dorozsma és Lacháza adatai, amely települések, illetve egykori pusztáik ma Csongrád, illetve Pest megye területéhez tartoznak.