Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

dica-jegyzékek összeállítása során is következetesen Solt megyeként (comitatus Solt, Zolt) határozzák meg ezt a közigazgatási egységet 1550-tól a XVII. század derekáig, tehát a köztudat és a köznyelvi használat is önálló megyeként kezelte.

170 Ezt támasztja alá az a tény is, hogy még 1635-ben és 1647-ben is "nova connumeratio portarum intra ambitum comitatuum Pestiensis, Pilisiensis et Albensis sedis Solt..." megfogalmazással találkozunk, de az 1660-as összeírás címe már: "Regestum comitatuum Pest, Pilis et Solt..."

171 A három vármegye együttműködése Eszterházy Miklós (1625-1645), Draskovich János (1645-1648) és Pálffy Pál (1649-1654) nádorok tevékenysége során vált igazán szorossá. Szécsényben, majd Füleken tartott gyűléseik rendszeressé váltak 1638-tól.

172 A tényleges és formális egyesülésre

173 mégis csak az 1659. évi 76. tc. alapján került sor, amely rendelkezett a három egyesült vármegye címeréről és pecsétjéről is.

174 Az uralkodó Wesselényi Ferenc nádort nevezte ki az egyesült Pest-Pilis-Solt vármegye főispánjának.

175 tevékenységére hosszú idó'n át nincs adatunk. HORVÁTH Lajos, 1995. 135-136. '° A teljesség igénye nélkül csak néhány összeírás dátumát rögzítjük ennek igazolására: 1550., 1572., 1577., 1578., 1582., 1588., 1626., 1668., 1683 és 1696. évek. SZAKÁLY Ferenc, 1995. a jelzett évek dica-jegyzékei. 71 SZAKÁLY Ferenc, 1995. 68., 74. és 78. Átmenetileg tovább bővült e kör. "A pogány ellenségnek kegyetlensége miatt, ennek a Csongrád vármegyének minden jó rendtartása nemcsak megbomlott, de semmivé lett, ennek eredményeként "károk, alkalmatlanságok, hamisságok és rendetlenségek vannak", ezért a nádor 1640. december 1-tól Csongrád megyét is Pest megyéhez csatolta. Pest-Pilis-Solt és Csongrád vármegyék 1641 és 1647 között Füleken közös közgyűléseket tartottak és közösen hoztak határozatokat. III. Ferdinánd 1647. évi decretuma azután Csongrád megyét Heves megyéhez csatolta. HORVÁTH Lajos, 1995. 141. '

3 A Solt székkel kibővített ikermegye az ország egyik legnagyobb kiterjedésű vármegyéje lett, és területe 1876-ban még tovább bővült a Kiskunsággal. A több mint 200 kilóméter hosszan elterpeszkedő közigazgatási egység irányítása nemcsak nehézkes, hanem mind költségesebb is lett. Hasonló gondokat vetett fel Bács-Bodrog megye igazgatása is. Egy időben még náluk is nagyobb kiterjedésű volt "Biharoszág", amely a legkisebb vármegye területénél 32-szer volt nagyobb. NÉMETHY Artúr, 1955. 1-2. sz. 68. Ekkora aránytalanságok rendkívüli módon nehezítették az ország társadalmi és gazdasági erőforrásainak szervezését és vezérlését. /4 A rendek kívánságának megfelelően a három egyesült megye címerképe: "egy szikla hegynek tetején kiterjesztett hátulsó lábakon álló, az első jobb lábbal koronát, a bal lábbal pedig arany almát tartó kettős farkú oroszlán". A megye pecsétjét Wesselényi 1663-ban utazás közben elvesztette, és 1664-ben újat kellett csináltatni, amelynek a szövegében viszont már a korábbi "comes" helyett "supremus comes" áll. HORVÁTH Lajos, 1995. 142-143. '

5 A törvény cikkelyezése után is még évtizedeken át a köztudatban az önálló Solt megye élt. A megyehatárokat érthetően a császári hadsereg tisztjei nem ismerték kellő alapossággal. Még 1685-ben is gróf Preyner Sigfrid Kristóf császári főhadbiztos levelében "... Vestram Comitatu Solthensi, in specie vero Oppido Kecskeméthensi ..." tehát a Solt megyében lévő Kecskeméten rendelt 30 emberre és 15 lóra való quártélyt. HORNYIK János, 1860-1866. III. 342-343. Ezt támasztja alá, hogy Bombárdi Mihály még 1718-ban kiadott "Topographia magni Hungáriáé" című munkájában is külön megyeként kezeli a Solt széket, és említést sem tesz az egyesítésről. GALGÓCZY Károly, I. 1876. 10-11.