Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig

XIII-XIV. században tehát ezen a vidéken kialakult egy sajátos igazgatási forma a szék-szervezet, amely korábban itt ismeretlen volt.

72 Akár azt az állítást fogadjuk el, hogy Solt megye eredetileg teljesen önálló volt, és csak később lett Fejér megye része, akár azt, hogy annak keretein belül szervezó'dött, határainak megjelölése nem könnyű, sőt talán még nehezebb mint a többi hasonló szervezet esetében. A tatárjárás előtt a források rendkívüli hézagossága, az azt követő évtizedekben pedig a kunok szervezeteinek mozgása, alakulása teszi bizonytalanná a megrajzolható képet. Érdemi adataink valójában csak a nemesi vármegye kialakulásának időszakából vannak. Határainak megvonásakor biztos támpontként csak a Duna jelentkezik, amely Fejér megyétől elválasztotta és egyben össze is kötette azzal. Solt- és Pest megye közötti határ meghúzását Taksony és Varsány térségében lehet megkezdeni.

73 A két megye közötti válaszvonal azután, miként erre már utaltunk, Déd (Délegyháza), Szunyogh, Urbő, Kolon (Izsák), Pálmonostora és Pétermonostora által kijelölhető vonalon haladt, és e vidéken érintkezett Csongrád megyével is.

74 Solt-szék, azaz Fejér megye és Csongrád megye határai, érintkezési pontjai a XV. századig a teljes homályba vesznek. A tatárjárás előtti időszakból fennmaradt adataink erre nem utalnak. Az utána betelepülő kunok még hosszan tartó nomád élete pedig nem tette szükségessé az egyes birtokok határának pontos jelölését, írásos rögzítését. Erre csak a XV. század vége felé jelentkezett igény. Solt-széket Bodrog megyétől a Fajsz-Halász-Nádudvar vonal választotta el.

75 Miként utaltunk már rá, az első biztos adat 1325-ből való, amely azt jelzi, hogy egyáltalán létezett, funkcionált a Solt szék. Keletkezése tehát minden bizonnyal a korábbi évtizedekre tehető. 1333. február 22-én egy újabb adat szerint "Ladislaus vicecomes" Drugeth János nádorral, aki egyben Fejér vármegye ispánja is volt, együtt ítélkezett Solt szék szolgabíráinak közreműködésével Szalk falu és annak Miklós nevű bírája ügyében.

70 Személyében tehát őt tekinthetjük Solt megye (szék) első ispánjának. László viszont nem volt a Solt-szék alispánja, hanem Fejér Nem tisztázta még tudományos igényű elemzés, mennyiben hatottak a kun-székek Solt-szék és a szomszédságában lévő hasonló szervezetekre. HORVÁTH Lajos, 1995: 73. '

3 Varsány faluban (Worsyan) 1269-ben egy fehérvári harcos jobbágy a nyulakszigeti apácák harcos jobbágyai közé adta magát. HORVÁTH Lajos, 1995. 69. '

4 Déd 1277-ben Pest megye része. A Dömsödtől északkeletre levő Szúnyog (Zwnug) család birtoka 1326-ban Apajjal együtt Fejér megyéhez tartozó Solt szék területén volt. Bugyi mindig is Pest megyéhez tartozott, tehát a mellette lévő Urbő is minden bizonnyal. Kolon tó 1055-ben, amikor I. Endre a tihanyi apátságnak ajándékozta, Fejér megyében volt, és a mai Izsákkal azonos. HORVÁTH Lajos, 1995. 69-71. ''' Nádudvar még kétségtelenül Solt-székhez tartozott. Ugyancsak ennek része volt még Halászi és a Halom nevű birtok is, de az ettól délre levő Segesd tó már Bodrog megyében volt. HORVÁTH Lajos,1995. 71-72. '° "Nicolaum villicum et totam villám Zolk" ellen folyt a per, amely kiegyezéssel végződött. BÁRTFAI SZABÓ László, 1938. 232. sz.