Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

parancs szerint az újszerzeményi részeken természetben kellett a tizedet beszedni, amit a Budai Kamara foganatosított és ő aztán a püspöknek pénzben tette le az addig szokásban volt váltságot. Kecskemét ennek ellenállt és az 1690-es években véglegesen kiharcolta a tized pénzbeni fizetését (évi 1000 forintot). Ezekben az években ahány forintot fizetett a város a püspöknek, annak a kétszeresét adta a budai, a szegedi, vagy az egri várőrég, vagyis a kincstár számára. Ezekhez a pénzbeli terhekhez jött még az évente kiszolgáltatott tetemes természetbenijuttatás: többszáz szekér tűzifa, széna, lovak, ruhák, szövetek, bőrök, szőnyegek, paplanok, élelmiszerek (konyháravaló, szőlő, rizs, sajt, vaj), darutollak, sastollak, szappanok, kések stb. tömege. A legnehezebb időszakot a környék számára az 1683-tól meginduló felszabadító hadjáratok és a kuruc háborúk jelentették. 1685 októberében Mercy altábornagy elfoglalta Szolnokot azzal a céllal, hogy az ellenfél területén telelteti ki a seregét.

38 1686 tavaszáig 194 ezer forint értéket (ebből 51. 172 forint készpénzt) élt fel és vitt el a császári sereg.

39 A két részre való adózás megmaradt a kuruc háborúk frontvonalán fekvő Kecskeméten. A császári seregeknek pl. 1700-ban 10. 037 forint 10 dénárt, 1702-ben 9084 forint 56 dénárt fizetett a város, a természetbenieken kívül.

40 A kurucoknak csak az 1703 októberétől 1704 májusáig tartó félév alatt 15. 339 forint 42 dénárt fizetett Kecskemét „Ajándékok s kedveskedések" címén készpénzben, élelmiszerekben, ruhában és munkában.

41 A helyzetet súlyosbították a város körüli harcok. Ehhez kapcsolódik az is, hogy 1705 szeptemberében a kuruc kiürítési parancsot nem hajtotta végre a három város (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) és így a császáriaknak élelmiszeren és takarmányon kívül - húszezer forint hadisarcot fizettek.

42 A következő évben Rákóczi az engedetlen városokat fel akarta égetni. Kecskemét úgy menekült meg csak, hogy felruházta Bottyán egyik ezredét, 6500 forint értékben. A szörnyű megterheléseket betetőzte az 1707. évi rác dúlás, melynek során 396 lakost megöltek, 155-öt elhurcoltak, 1199 marhát, 562 lovat, 88 kocsit, 126 szekeret elhajtottak, valamint a felégetésben elpusztult 230 ezer tallért érő vagyon.

43 Az akkori gyakorlat szerit az adókivetés alapvetően az egyes települések portaszámai alapján történt.

44 Kecskemét gyengülését jelzi, hogy az 1647-es 40 portaszám 1686-ban 12-re, 1689-ben 8-ra csökkent és 1695-ben a porták „rectificatiojával" is csak a 14-et érte el. Bár ez a 14 porta a 38 KOSÁRY Domokos: 1965. 25. 39 HORNYIK János: 1860-1866. 480-483. 40 Uő.: 1860-1866. III. 226-227. 41 Uő.: 1860-1866. IV. 80-93. 42 KOSÁY Domokos: 1965. 54-56. 43 HORNYIK János: 1860-1866. IV. 398. 44 KOSÁRY Domokos: 1965. 16.