Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

A hódoltság utolsó éveiben Kecskeméten háromféle adó volt:

32 1. „Summa (derék)" adó, amit török részre, a váci püspöki dézsma részére szedtek. Ide tartozott a földesúri szolgáltatások utáni taxa. Különféle ingatlanokra vetették ki. 2. „Vadszám (marhaszám)", amit jószágokra, malmokra, készpénzre vetettek ki. 3. „Harács", amit a munkaképes lakosok fizettek. Hornyik adatai szerint „Kecskemét város által a tizenhetedik század második felében, illetőleg a török uralom végső éveiben, évenként fizetett adó nemek jegyzéke" a következő:

33 I. Török részre: 3985 tallér harácspénz 156 porta után. II. Földesúri adó: (A XVII. század végére Koháry István kezére került királyi adományként a város csaknem fele (43,75%-a), így a Koháry család lett Kecskemét legnagyobb földesura.)

34 Koháryaknak 800 tallér és a Wesselényiek 220 aranya, Báthori Gábor és Melczer János részére 17 arany, Vay Ábrahámnak 12,5 tallér, Fáy Györgynek 12,5 tallér, Erdődi Györgynek 40 forint, taxa címén Kubinyinénak 20, Máriásiaknak 16 arany. Az uralkodó 1670-ben a bujdosókhoz állt Wesselényi Pál részére való adófizetés alól eltiltotta Kecskemétet.

35 Wesselényi ennek ellenére felvette az aranyakat és a 10 csizmát, de a Kamara közölte, hogy nem törődik ezzel. Ezután a város három évig nem fizetett Wesselényinek, de az 1674-ben megjelent a városban és három évre visszamenőleg beszedte az adóját, majd a következő évben kényszerítette Kecskemétet, hogy három évre előre fizessen. III. Magyar kincstári adó: 100 forint, amit a porták alapján vetettek ki. (Kecskeméten a portaszám 1647-ben 40, 1668-ban 25, 1683-ban 19, 1686-ban 12, 1688-ban 8 volt.)

36 IV. Thököly részre (1683-tól): 160 forint. V. Püspöki tized: 100 arany. Kecskemét már a XVII. század elején is pénzben fizette a tizedet a Nagyszombatba menekült váci püspöknek. Az első időszakban ez 200 aranyat tett ki, amihez még a plébános tizenhatodajárult.

37 Később csökkent a tized: 1651-ben 260 forint, 1660ban 300 forint lett, valamint adtak még szőnyeget, halakat, csizmákat. 1670-től 100 arany (300 forint) és egy perzsa szőnyeg, majd 1700-tól 1000 Ft lett a tized mennyisége, egészen 1848-ig. 1689-ben a királyi 32 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989/A. 151-152. 33 HORNYIK János: 1860-1866. II. k. 510-512. 34 BÁLINTNÉ MIKES Katalin: 1979. 15. 35 SZAKÁLY Ferenc: 1981. 305-307. 36 KOSÁRY Domokos: 1965. 16. BOROSY András: 1985. 71. 37 1602. évi adat. HORNYIK János: 1860-1866. III. 254-269.