Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

volt pénz, amivel megkezdhette volna a működését. A közigazgatási bizottság a földművelésügyi minisztertől kért 200 forintot az alap beindításához. A minisztérium 1000 forintot utalt ki a községi munkássegély alap javá76 ra. 1903- ban a pékek sztrájkot szerveztek, de a rendőrkapitány közbenjárásával sikerült egyezséget kötni, és a mozgalmat leszerelni.

77 1904- ben az alacsony bérek miatt agrárszocialista mozgolódást észleltek a városban, de az - részben az erélyes hatósági fellépés miatt, részben pedig azért, mert a munkások követeléseit a gazdák részben teljesítették rendzavarás nélkül ért véget, és az aratás rendben folyt le. Ugyanekkor az építőmunkások, az asztalosok és a nyomdászok is szervezkedtek. Az építőés az asztalosiparban munkabeszüntetésekre is sor került, de végül itt is egyezség született, ugyancsak a rendőrkapitány közbejöttével. A nyomdászmesterek hatósági közreműködés nélkül jutottak megállapodásra a segédekkel. A közigazgatási bizottság a sztrájkok okát az alacsony munkabérekben látta, a hatásukat pedig árnövelő tényezőként értékelte.

78 1907- ben a bizottság felmentést kért a földművelésügyi minisztertől az aratási szerződések városházán történő kötésének a kötelezettsége alól, mert a szerződni kész munkások féltek, hogy nyilvánosságra kerül azok tartalma, és akkor ők támadásoknak lesznek kitéve. A minisztérium megadta az engedélyt, a szerződéseket ezután csak láttamoztatni kellett a polgármesteri hivatalban.

79 1908- ban a közigazgatási bizottság jelezte a kereskedelemügyi miniszternek, hogy az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség- és balesetbiztosításáról szóló 1907. évi 19. tc. végrehajtása nehézségekbe ütközik, mert se a munkavállalók, se a munkaadók, se a kerületi munkásbiztosító pénztár, sem pedig a városi hatóságok nincsnek tisztában a törvény egyes rendelkezéseivel. Kérte a bizottság, hogy a minisztérium küldjön valakit, aki a vitás kérdésekben pontos tájékoztatást tud adni.

80 1909- ben azt jelezte a bizottság, hogy a munkásbiztosítási törvény szinte elviselhetetlen terhet ró az iparosokra. Némelyikük több munkásbiztosítási járulékot fizet, mint amennyi az állami és a községi adója együtt. A bizottság szerint a minisztériumnak feltétlenül meg kellene szüntetnie ezt az anomáliát.

81 76. Uo. 337/1899. ikt. sz. a 65/1900. alapszámon 77. Uo. 204/1903. I. 78. Uo. 289/1904. I. 79. Uo. 182/1907. és 221/1907. ikt. sz. a 48/1907. VIII. alapszámon 80. Uo. 321/1908. I. 81. Uo. 73/1909.1.