Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten
volt a jelölt helyi társadalmi-politikai munkássága, vagy országos közéleti tevékenysége, amely a választók számára helyileg is imponáló volt. Kiss Miklós az 1861-es országgyűlésen is jelen volt, országos és megyei szintű tekintéllyel bírt, Lestár kecskeméti keretek között volt népszerű, bár éppen Kecskemétre vonatkozóan nem fogalmazta meg elképzeléseit. Számomra ez azt bizonyítja hogy ebben az időben a korteskedés még inkább személyek mintsem programok mellett és ellen szólt. A második, alsó kerületben a választópolgárok 1865. október 25-én követválasztási értekezletre gyűltek össze a városi színház termében. Az értekezlet Összehívását szorgalmazók közül Szűcs Imre (az 1870-es évek elején kormánypárti programmal lett országgyűlési képviselő) így fogalmazta meg az összejövetel célját: „A követválasztás körüli alkotmányos jogok gyakorlása legfontosb teendője a' honpolgárnak, midőn ennek gyakorlására most ismét felhíva vagyunk, többen eleve kifejeztük egymásközt azon óhajtásunkat, miként a választandó képviselő kijelelése, 's programjának velünk közlése iránt szükséges lenne a' választóknak magánértekezletben eszmét cserélni; ... e fontos ügyben szükséges láttuk polgártársaink nézetét megesmérni, és a'további teendők iránt közösen intézkedni". Csilléry Benő ügyvéd javaslatára az értekezlet vezetésére elnököt választottak Hornyik János városi főjegyző személyében. Mialatt elfoglalta elnöki székét a jelenvoltak hosszan éljenezték Horváth Dömét és javasolták őt követjelöltként felkéretni. Mielőtt erről döntöttek volna Csilléry Benő - mint a kerület egyik választója - szót kért: „... e' városnak tűzpróbát kiállt fiai vannak, többen is találkoznának képességük, és jellemszilárdságuknál fogva a' képviselői díszes állásra alkalmasok, sülyed, - és sülyednie kell azon népnek - a' mint egyik jelesünk monda - mely jeles múlttal bíró fiait mellőzi, 's már maga a 61-dik nemzetgyűléshezi ragaszkodás is azon jelesekhez köt minket, kik akkor e' várost képviselték". A szónok Kiss Miklóst és Horváth Dömét éltette. Hornyik János elnök felhívta a résztvevőket, hogy a követjelöltül hangoztatott Horváth Dömére nézve nyilatkozzanak. Egyhangúlag éljenezvén a nevét, elhatározták Horváth Dömének az alsó választó kerület egyedüli képviselőjelöltjévé való meghívását és felkérték programjának közlésére. Csilléry javasolta, hogy az elhangzottakat jegyzőkönyvbe foglalva vigyék azt fel a Pesten tartózkodó Horváth Dömének. Az irat átadásával Szabó Imrét, Fényfi Antalt és Szűcs Imrét bízták meg. 105 Október 26-i dátummal (az értekezlet után egy nappal) jelent meg nyomtatásban Horváth Döme programnyilatkozata („Kecskemét városi Alsó kerület Választó Polgáraihoz! címmel). Bevezetőjében az 1861. évi országgyűlésen elfoglalt nézetéről vallott: „Ott, ... az 1848-ki törvények- és alkotmányhoz hűségesen, elvből ragaszkodtam; és a haza bölcsének, Deák Ferencznek a hivatkozott törvényeket és alkotmányt, a nemzet 105 BKMÖL. ÍV. 1608 Követválasztói értekezlet jegyzőkönyve 1865. okt. 25.
