Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

Az összeírtak választói képesség szerinti megoszlása Választói képességi alap I. ker. II. ker. Összesen Az összeírt választók %-ban Birtok 1 040 636 1 676 81.96 Kézművesség 97 87 184 9 Gyár Kereskedelem 8 7 15 0.73 Jövedelem 1 1 0.05 Értelmiség 114 46 160 7.82 Nemesség 6 3 9 0.44 Összesen: 1 266 779 2 045 100% Szappanos István elnök megelégedéssel állapította meg,hogy a lakosság „polgári jogainak legszebbikét" gyakorolni kötelességének tartotta, külön örült annak, hogy ez alkalommal „kétannyian" jelentkeztek, mint az 1861. évi választáskor (emlékezetes, hogy 1861-ben 1015 főt írtak össze a két kerületben). Ha a választásra jogosultak közül összeírásra jelentkezettek társadalmi összetételét önmagában, minden egyéb forrás - pl. vagyonösszeírás, foglalkozás szerinti népösszeírás stb. - nélkül kezdenénk elemezni, bizonyosan téves következtetésekre jutnánk, mert egy-egy összírt személy több alapon is lehetett választásra jogosult. Ezt igazolja a választási elnök jegyzőkönyvben tett megjegyzése is, mely szerint „... mind a két kerületben összírtaknál a választóképesség alapját legnagyobbrészben a birtok teszi, és más alaponi képesség szembeötlőleg kis számmal van feljegyezve, melynek oka abban rejlik, hogy ezek többnyire birtokosok is levén, magukat birtok alapján jegyeztették be".

90 A választásra jelentkezettek, az összeírtak száma jelentősen emelkedett 1848 és 1861-hez képest. (L. II. táblázat)

91 aránya a 40.419 fős lakossághoz képest 2,31 % volt. Ezt az országosan is nagyon alacsony arányt társadalomszerkezeti és egyéb okokra vezettem vissza. PÉTERNÉ Fehér Mária 1992. BKMÖL. P7.1608 Központi vál. jegyzőkönyve 1865. nov. 20. Mindkét évben az 1857. évi országos népszámlálás adatait tudtam csak használni, mert 1865-ig nem készült egyéb összeírás. (BKMÖL.IV. 1615/a Ein. ir. 1860. ) A következő összeírásra 1869-ben került sor, ekkor Kecskemét lakossága 42.319 fő volt.