Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten
A szeptember 24-én érkezett (73.991 sz.) helytartótanácsi rendelet azonban a követválasztással kapcsolatos teendőknél az 1861. január 7-én kelt választási rendszabályt jelölte meg intézkedési alapnak, s mellékletként megküldte annak szövegét is. Előírták, hogy az 1861. november 5-én kelt császári rendelkezéssel feloszlatott városi képviselőtestületet, a központi választmány — a választást lebonyolító testület — megalakítása végett hívják össze. 63 Az 186l-es választási rendszabály szerint megtartották választási jogukat a nemesek, viszont továbbra sem élhettek ezen joggal a nők, az atyai, gyámi, gazdái hatalom alatt állók, valamint a felségsértés, rablás, gyilkolás, gyújtogatás miatt elítéltek. A választójog vagyoni és értelmiségi cenzushoz volt kötve. Országgyűlési képviselő-választójoga volt annak a 2o. évét betöltött állampolgárnak, aki sz. királyi, vagy rendezett tanáccsal bíró városokban 300 ezüst forint értékű házat, vagy földet; egyéb községekben 1/4 úrbéres telket, vagy ehhez hasonló kiterjedésű birtokot kizárólagos tulajdonnal bírt. Azokat a gyárosokat, kereskedőket, akik saját gyárral, kereskedő teleppel bírtak, s azokat a kézműveseket, akik folytonosan legalább 1 segéddel dolgoztak szintén megillette a választójog. Joguk volt választani a jövedelmükből élőknek, ha ez a jövedelem saját földbirtokból, vagy tőkéjükből származott és elérte az évi 100 ezüst forintot. Jövedelemre való tekintet nélkül választhattak a tudósok, sebészek, ügyvédek, mérnökök akadémiai művészek, tanárok , a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók abban a választókerületben, amelyben állandó lakásuk volt. Azokat is meghagyta a rendszabály választójogukban, akik eddig városi polgárok voltak, ha az említett képességekkel nem is bírtak. Az aktív választójog - a választhatóság - kérdésében a város úgylátszik az 1848-as választójogi törvényhez tért vissza, mert a rendszabály szövegéhez, miszerint „választható mindaz, ki választó, ha életének 24 évét betöltötte" kézírással a szöveghez toldották a 48-as passzust: ,,...'s a' törvény azon rendeletének, miszerént törvényhozási nyelv egyedül a' magyar, megfelelni képes". (Ez gyakorlatilag nem jelentett semmit Kecskemét vonatkozásában, mert itt elenyésző számban éltek nem magyar nemzetiségű lakosok, a bejegyzés azt volt hivatva demonstrálni, hogy Kecskemét a 48-as alapokon áll.) 64 Az 1861-es választási rendszabály minden egyes pontjánál, amely az 1848:V. tc.-hez képest eltérést mutatott bejegyzéssel éltek a város elöljárói. Kecskemét továbbra is 2 képviselőt küldhetett az országgyűlésbe. lést folyó évi karácsonyhó tizedik napjára szabad királyi Pest városunkba egybehívandónak s a követválasztásra nézve az 1861. évi boldogasszonyhó 7-én kelt kegyelmes elhatározásunkkal megalapított választási rendszabályt ezúttal is alkalmazandónak elhatározánk." BKMÖL. ÍV. 1608 Központi vál. ir. 2/1865. Uo. 2/1865.
