Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

irányadó csoportja (Tisza, Podmaniczky) nyiltan nem támadta, csak a színfalak mögött. Tisza nemcsak veszélyesnek, de szükségtelennek is tartott minden nemzetiségeknek tett engedményt. Tiszáékat ugyanakkor aggasztotta a határozati párton belül kialakult szélsőbal demokratizmusa és a nemzetiségekkel a hatalomban is osztozni kész szövetségi politikája. Politikai szakításuk Kossuthtal nyilvánvalóvá vált, a balszárnyat pedig rendőri intézkedések tették lehetetlenné.

28 A rendezett közigazgatási állapotok megteremtése, a birodalmi kormánynak megfelelő politikai viszonyok kialakítása mellett a birodalom megszilárdításának fontos feltétele volt a szilárd anyagi helyzet, melyet még a Bach korban behozott adók beszedésétől vártak. 1861-ben azonban a megyék és a városi törvényhatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy azok nem törvényesek, s amíg az országgyűlés felőlük nem intézkedik be sem fizetendők. A kormányzat az adók katonai behajtását rendelte el. Kecskemét sem fizette az állami adókat. Katonai karhatalommal támogatott adószedőt rendeltek ki a városba. Az adóhátralékok miatt 1862. február 4-5-én zárolták a város pénztárát, 10-én pedig elvitték a pénztárban levő pénzt és a pénztárkönyveket. A város és a lakosság tiltakozott Glázer adófelügyelő eljárása ellen. Moravcsik György főszolgabíró jelentése kapcsán a főispáni helytartó Pálffy Móric helytartóhoz fordult az adóbehajtásnál történt visszaélések orvoslásáért: „...az adó behajtására rendelt pénzügyi közegek oly túlságos és nem igazolható szigorral járnak el, miszerint rövid idő múlva minden közigazgatás lehetetlenné válik. Tudomásomra esett ugyanis, hogy különösen a községi elöljárók azok, kik nemcsak saját, hanem mások adótartozásaiért "is folytonosan katonabeszállásolással terheltetnek, minek következménye lett, hogy senki sem akar községi elöljáróságot elvállalni''.

29 A városban megjelent királyi biztos javasolta a pénzügyi közegek részéről okozott sérelmek összegyűjtését, az eladósodott városi elöljáróságnak pedig - félmillió forintnál nagyobb volt Kecskemét adóssága - kétféle módot ajánlott pénzhezjutáshoz: vagy vegyenek fel nagyobb kölcsönt, vagy adják haszonbérbe Pusztaszert, Kecskemét nagy kiterjedésű pusztáját.

30 Pálffy Móric a pénzügyigazgatóság tájékoztatásából értesült Kecskemét tetemes adóhátralékáról, a katonai adóbehajtásról is, de arra utasította a főispáni helytartót, hogy azonnal foganatosíttassa a pénzügyigazgatás rendeleteit és „...Kecskemét város tanácsát az adó beszedése körüli kötelességei, valamint a pénzügyi hatóságokhozi viszonya iránt adandó kielégítő felvilágosítással", ül. utasítással lássa el.

31 SZABAD György 1979. 712-715. o. PML. ÍV. 251 Ein. ir. 1/1861. BKMÖL. IV. 1606 Közgy. jkv. 1862. febr. 12. 1/1862. kgy. sz. PML. IV. 251 Ein. ir. 1/1861.