Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Péterné Fehér Mária: Az 1865. évi országgyűlési választások Kecskeméten

helytartótanács jelentése nyomán a kancellária elrendelte a megyebizottmány azonnali feloszlatását. Augusztus 29-én katonaság szállta meg a megyeháza épületét és megakadályozták a következő napra hirdetett közgyűlés megtartását. A megyei tisztikar lemondott. A megyék és városi törvényhatóságok egymás után jelentették ki szolidaritásukat; a helytartótanácshoz rendre érkeztek a lemondó nyilatkozatok. A távozó testületek tagjai az országos sérelmek mellett a polgárság törvénytelen adóztatását - április végétől folytak a katonai erőt alkalmazó adóbehajtások -, önkormányzati és szabadságjogaikat ért sérelmeiket hangoztatták. Pest város közgyűlése a katonasággal fenyegetődző királyi biztos felszólítására oszlott fel szeptember 4-én. A kormányszékek - Schmerling osztrák államminiszter koncepciójának megfelelően - nyílt színvallásra késztették a törvényhatóságokat, hajlandók-e együttműködni a kormányzat terveiben: követelték a kormányszékeknek engedetlen tisztviselők leváltását, a közönség kirekesztését a közgyűlésekről, a megyei költségvetések helytartótanácsi jóváhagyását, a háziadó szedésének felfüggesztését, az állami adó behajtásának előmozdítását a tisztviselők személyes felelőssége mellett. Két törvényhatóság kivételével valamennyi ellentmondott a követeléseknek, a törvénytelen adószedésnek és az újoncozás elősegítésének. Október 27-i keltezéssel, császári utasításra hivatkozva jelent meg a megyegyűléseket és városi közgyűléseket eltiltó helytartótanácsi rendelet. Az október 27-i gyűléstilalom csak előkészítése volt az egy évvel korábban - az októberi diplomával - megnyitott „alkotmányos" út teljes felszámolásának.

4 Kecskemét város képviselőtestülete - az országos és megyei események hatására - sorozatosan tagadta meg a helytartótanács rendelkezéseit. Október 7-én azzal utasította el az adófizetésre való felszólítást és a bizottmányi közgyűlés jegyzőkönyveinek felterjesztési kötelezettségét, hogy a „közgyűlés a helytartótanácsot a 48-as törvények értelmében nem ismeri el alkotmányos közegként. A város a megye hatósága alatt áll s csak ennek útján tehet fölterjesztést, az pedig most nem létezik". A leiratot tisztelettel félretették.

5 Ezt követően minden helytartótanácsi rendelkezést negligáltak. Elutasították a költségvetés felterjesztését, tiltakoztak a törvénytelen adóbeszedés miatt, bizottmányt neveztek ki a sérelmek összegyűjtésére. Azt a tisztviselőt, aki segédkezet nyújt az adóbeszedésnél hazaárulónak nyilvánítani határozták el. Félretették a helytartótanács azon rendeletét is, mely betiltotta a honvédegyletek működését.

6 Október végén császári katonaság érkezett a városba három 4 SZABAD György 1967. 602-603. o. 5 BKMÖL. ÍV. 1605/a Közgy. jkv. 1861. okt. 7. 248/1861. kgy. sz. 6 A megyékben és a városokban az 1848-as törvények visszaállításáért folyó törekvések alátámasztására honvédsegélyző egyletek alakultak. Az egyletek hivatalosan hirdetett célkitűzése az egyleti alapszabályok szerint az volt, hogy "... az 1848-49-ik évi harczokban megbénult, vagy azóta is önvétkük nélkül keresetképtelenné vált honvédharcosokat, nemkülönben azoknak özvegyeit és kiskorú utódait gyámolítani - segé-