Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Urbán Miklósné: Balanyi Béla élete és munkássága (Bibliográfia)
153-170 1974 153 Agyagpogácsa, céhládák, faeke, ökörcsengők. Vendégeinknek is érdemes megmutatnunk. = NHó nov. 6. 5. p. Kiállításról. 154 Kályhacsempék a múzeumban. Kecskemét város számadáskönyvéből. Nyolcvan évig működtek. = NHó nov. 10. 5. p. A nagykőrösi kályhás iparról. 155 Miról vallanak az árkok mélyei? A régész szemével. = NHó nov. 11. 7. p. Az épülő új sok régit is feltár. 156 Álom a város jövőjéről. A múltat is figyelembe véve. = NHó nov. 20. 5. p. Várostervezés. 157 Az elsőtől a legújabbig. Terv és megvalósulás. = NHó nov. 23. 5. p. A jövőnk nem lehet esetleges. 158 Őseink nem voltak angyalok. = NHó dec. 5. 5. p. Búvárkodás a református egyház anyakönyveiben. 159 A fejlődés útján. = NHó dec. 6. 5. p. Városépítés, fejlesztés. 160 Hol éltek Petőfi Sándor ősei? Kutatás és következtetések. = NHó dec. 31. 7. p. 1974 161A magyar állami levéltárak fondjegyzékei. ([Szerk.] Ember Győző. Kiad. a Magyar Országos Levéltár.) 3. köt. A területi levéltárak fondjegyzékei. 9. Bács-Kiskun megyei Levéltár / volt Kecskeméti Állami Levéltár / fondjainak jegyzéke. [Összeál.] Bálintné Mikes Katalin. Közrem. - ; Bársony Magda, Fenyvesi István... Bp. Tempó soksz. 118. P162 Pálca és pellengér. (Adalék A falu a szocializmus útján című kiállításhoz.) = NHó febr. 7. 5. p. 163 A gógányi rét rejtelmei. = NHó ápr. 26. 5. p. Felső- és Középgógányban bronzkori leletek és Árpád-kori faluk nyomai kerültek elő. Vö. 24 45 164 Kétszáz éve halt meg Ballá Gergely a város historikusa. A Nagykőrösi Krónika szerzője. = NHó máj. 3. 5. p. Vö. 123 178 165 Tallózás a nagykőrösi utónevek történetében. = NHó máj. 26. 7. p. ; máj. 28. 5. p. 166 A régi iskoláról és diákjairól. Nagykőrösiek csak néhányan tanultak. = NHó jún. 5. 5. p. 1926-tól találhatók írott emlékek a nagykőrösi iskolákról. 1932-ben vált középfokúvá a nagykőrösi iskola. Az ország minden részéből jöttek ide tanulni. 167 Sok gyermeket mentett meg. Járványok. = NHó jún. 26. 5. p. Tanárki János orvosról. Az 1811. évi himlőjárvány pusztítása a városban. 168 Útközben - Lajos községről. Egy muzeológus naplójegyzeteiből. = NHó jún. 28. 7. p. 169 Néhány gondolat a szűrről. = NHó jún. 30. 7. p. 170 Városunk első évtizedei a szultáni hatalom alatt. = NHó júl. 10. 5. p. Adófizetőnek tartotta a parasztot. 1546-ban és 1562-ben végzett összeírások bizonyítják, hogy 17 családdal gyarapodott a város.