Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

az uradalom. A biztosabb dohánytermés érdekéban az uradalom külön díjazás ellenében szerződést kötött: „Dohány feles munkálati szerződés" címen a „polántanevelésre" (palántanevelésre). Eszerint: ha a feles megneveli a szükséges „dohány palántát", akkor külön díjazásban részesül.

45 Mégpedig: 4 véka rozs (1 véka ezen a tájon 30 liter;) 120 liter; 2 véka tiszta búza: 60 liter 1 hold (1200 •) tengeri (föld) Teljes termése 1/2 hold (600 •) burgonyaföld. Teljes termése A tengerinek és a burgonyának teljes termése a palántát nevelő dohány-felest illette. Kétségtelen, hogy a dohány munkaigényes növény, de viszonylag előnyös volt a feles számára is. A dohány ugyanis állami monopólium yolt, ezért a megfelelő terméket árban is elfogadható áron időben átvette, mert bizonyos mértékig szabályozó szerepe is volt a monopol -terményeknek. A palántanevelés azért volt szerencsés, mert így az uradalomnak és a felesnek egyaránt érdeke volt a jó minőségű palánta. Sőt, az ültetés utáni hiányokat pótolni lehetett. Nagyjából ez a megoldás lett érvényes a 30-as években kibontakozó paprikatermelésre, feldolgozásra és értékesítésre is, s kétségtelenül tisztes jövedelmet biztosított mindkét félnek. Természetesen, a földtulajdonos és a feles (részes) termelők között kisebb eltérésekkel másfajta részes művelés is kialakulhatott. Általánosnak itt a „feles" és a „harmados" részesedés mondható, ami gyakorlatban is megállta a helyét minkét fél számára. Csorna Karácsony puszta - még a Kalocsai kerülettel összevetve is kevés készpénzben fizetett időszakos munkaerőt használt fel; azaz, a többinél is külterjesebb gazdálkodást folytatott a múlt század végén. Ez összhangban van a birtok felszínével, a művelési ágakkal. d) Csorna Karácsony pusztán élő állandó munkaerő Az érseki uradalom birtokainak gazdasági vezetői a gazdasági központok kiépülése után a majorokban éltek. Természetes, az építkezés során láttuk, hogy viszonylag hamar megkezdték a „cselédlakások" építését. A földbe tégla alapot raktak le, a felmenő falazatra már jó volt a vályog, vagy a vertfal, döngölt fal. A cselédlakásokat, istállókat általában nád fedte vagy fazsindely. A lakásokat, valójában cselédszobákat, kemencével fűtötték. Csorna Karácsony pusztán nem jutott minden „cseléd-családnak" külön szoba. Néhányuknak osztozkodniuk kellett egy másik cseléddel, illetve családjával. 45 A palántázott feles dohány termelése (bár sok munkát adott a palántanevelés és palántázás) és ennek megfelelően jelentős többlet kiadással járt, mégis kifizetődő volt az uradalom számára is. Rövidebb lett a szántóföldi tenyészidő. A májusi „fagyosszenteket" ki lehetett várni a palántázással és mégis előbb volt a jó palánta és a jól palántázott dohányföldben a növény.