Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig

Az egyes adótárgy-csoportok adófajták szerint 1828/29-ben Adótárgy Hadi- és megyei házi adó (%) Urasági adó (%) Városi házi adó (%) Adózó családfő 34,9 45,7 83,5 36,4 78,2 Családtag 4,5 45,7 83,5 4,6 78,2 Ház 45,7 83,5 83,5 32,8 78,2 Iparos 4,2 45,7 83,5 4,2 78,2 Kereskedő 0,2 45,7 83,5 0,2 78,2 Szolga, szolgáló 1,9 45,7 83,5 78,2 Szarvasmarha 5,5 27,4 3,3 Ló 8,6 27,4 3,3 Juh 12,2 27,4 3,3 3,3 Sertés 1,1 27,4 3,3 Szántó 7,7 20,7 10,9 14,1 7,2 17,8 Árendás föld 2,4 20,7 14,1 17,8 Szőlő 10,6 20,7 3,2 14,1 10,6 17,8 Ház árenda 3,9 6,2 2,4 0,7 Malom 2,2 6,2 1,7 2,4 0,7 0,7 Pálinkafőző 0,1 6,2 0,7 2,4 0,7 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A két mezőváros adózási rendszerét összehasonlítva szembetűnő, hogy Kecskeméten Kiskunhalashoz képest általában lényegesen magasabbak voltak az egyes rovásokra kivetett adók. Az egy adózóra eső megterhelés is jóval kedvezőbbnek bizonyult Kiskunhalason, mint Kecskeméten. Kiskunhalason (a hadi- és a háziadó) 1785/86-nan 4 forint 20 krajcár, 1846/47-ben 3 Ft 57 krajcár volt, Kecskeméten 1785/86-ban a hadiadót és a megyei háziadót számítva 4 Ft 44 krajcár, az összes adót számítva 6 Ft 36 krajcár, 1846/47-ben a hadiadót és a megyei háziadót számítva 6 forint 25 krajcár, az összes adót számítva 9 forint 37 krajcárt tett ki.

78 77 1504. c. Fasc. 9. 33/1829. 78 V. 201. d. 1785/86., 1846/47. - IV. 23. b. 1785/86., 1846/47. -1508. c. 1785/86., 1846/47.