Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

Együtt: 1. 553 1/2 hold (1200 •). A bérletek 1863-ban és 64-ben jártak le. A határozott és azonnal teljesítendő utasítás oka pedig nem más, „minthogy a haszonbérlők alhaszonbérlőket vállaltak, a földeket feltörték, (s\..) változásokat vittek véghez az urad. (alom) tudta nélkül". Az indoklásból egyértelmű, hogy a bérlők szerződésszegése az „alhaszonbérlők" vállalása, azaz viszonylag nagyobb bérhez jutottak, nyilván magasabb haszonbérért adtak a kishaszonbérlőknek kisebb területeket. Még súlyosbította ezt, hogy az alhaszonbérlőkkel a legelőkből „törettek fel" (szántattak fel), ami több termést és nagyobb hasznot jelentett az eredeti bérlőknek, s így jelentősen növekedhetett a főbérlő haszna, jövedelme. b) Házilagos gazdálkodás (Házilagos művelés - házilagos termelés) Házilagos gazdálkodás esetében az uradalmi birtokon, birtoktesteken az uradalom állandó munkásai: cselédek, béresek, és néha az ideiglenesen alkalmazott napszámosok, részesek (felesek, harmadosok) végezték a termelőmunkát. Bérüket alkalmazási viszonyuknak megfelelően kapták készpénzben, terményben, vagy akár együttesen is. Az uradalom a pénz-és a természetbeni bérezések széles lehetőségeit használja ki. (A termelés, illetve az uradalmi munkaerő felvázoláskor néhány gyakori megoldást érinteni fogok.) Házi kezelésű birtokokat főleg a kerületi központok elérhető közelségében választott ki a gazdaságvezetés. Pénzbeni bérezést, napszámosokat főleg a házi gazdálkodású, házi kezelésű birtokokon alkalmaznak, mivel az állandó cselédség: béresek, kocsisok, gulyások, juhászok erre a feladatra már nem elegendők, mint azt majd majorokban helyben lévő, élő munkaerő ismertetésekor látni fogjuk. A tárgyalt Csorna Karácsony puszta 49/1906. évi „Terméki számadás" címet viselő beadványa, jelentése alapján ismertettem Csorna Karácsony pusztai termelés e néhány adatát. A „Terméki számadás" szerint a csornai gazdaság „Tavaszi vetéskimutatása" a következőket tartalmazza:

34 (Vetett) Dűlők: Luczernás, Nagymajori, Karácsony I-IL, Homoki, Gyeptörés, Kaszálókba. (7. dűlő) Elvetett termények: ,prpa (tavaszi), zab, bükköny (kevert), tengeri, burgonya, répa, vörös lóhere, lucerna (takarmány), és (élelem): bab, köles", de maradt még ugaron is terület. A kimutatás egy rovatában megnevezi az előző évi előveteményeket. Ezek természetesen nagyobb részben őszi vetésű gabonák voltak, búza, rozs, és együttesen: kétszeres. 34 Csorna Karácsony puszta néhány termelési adatát magában foglalja a 49/1906. évi „Terméki számadás". Tartalmazza a felszántott területet, (1-2-vagy 3-szori szántást), a trágyázást, az őszi és a tavaszi vetéseket, takarmányokat az elvetett magvakkal, azok súlyával együtt, sőt többé-kevésbé pénzértékét is kiszámíthatjuk. A fentieken kívül még vetésmódot és a terményben részesülő területet ugyancsak.