Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Dr. Kuczy Károly: A kalocsai érsekség gazdasági levéltár kéziratos térképeinek kartográfiai névtára

jobbágyfelszabadítás előtti vagy utáni érseki tulajdonú birtokokat (birtoktesteket, pusztákat) ábrázolják, s mivel tulajdonjogi vonatkozása egyértelmű, számos térkép nemcsak pontos, hanem részletes is, sok - régről fennmaradt, vagy csak újonnan adott térképnevet tartalmaz, amelyek nemcsak az eligazodást könnyítik meg, hanem a térképjelekkel együtt szinte minden ismeretet rögzítenek a korabeli tájjal, felszínnel kapcsolatban. így kirajzolódik a száz, másfélszáz évvel korábbi Duna menti alföldi táj képe.

5 Megjegyzendő, hogy az 1850-60 körüli térképek többségükben hazai térképészek munkái, sőt számottevő az érseki uradalom mérnökeinek munkája. A II. József korabeli fölmérés után kb. száz évvel az 1880-as években kezdődik (folytatódik) a máig talán legteljesebb kataszteri fölmérés, amely nyomtatott formában maradt fenn, ezért nem terjed ki rá ezúttal a vizsgálat. Az egyeztetés szempontjából azonban fontos szerepe lehet még. A társadalmi változások, illetve a későbbiekben megnyilatkozó paraszti követelések sohasem kerülték ki az érseki uradalmi földeket sem az első világháború előtt, sem később. Számos térképen látható rendszerint piros színessel: O. F. B. Hogy teljes-e, azt még nem tudni, de aligha, hiszen a felemás földreform következtében nagyon hamar kiderült, hogy az 1-2 holdas új földtulajdonosok, vagy ahogy szerették hangoztatni: „kisbirtokosok" valójában életképtelenek, s nem ritkán előfordult, örültek, ha megszabadulhattak „birtokuktól". Jó néhány térkép alapján vélni lehet, hogy az érsekség nagyobb mértékű parcellázásra is hajlandó lett volna. Valószínű azonban, hogy az államhatalom és a nagybirtokos vezetőerő zárkózhatott el előle. Az elmondottakat látszik igazolni pl. a Térképtár No. 435., a No. 448/B térkép Érsek-Hartáról és Szentkirályról, s a Böd-Bakód No. 455. sz. térkép ugyancsak (s van még több is). Sajátos, hogy minden állandóság ellenére sem vátozatlan az uradalmi birtok. Erintette a vízszabályozás, vasútépítés, út és gátépítés, s nemcsak a birtokok területében, határában lesznek változások, hanem a művelési ágakban méginkább - különösen a vízlecsapolások következtében. 2. Birtoktörténeti adatok a) Terület és művelési ágak adatai A KEGL. T. kéziratos térképállományának, pontosabban a térképek névanyagának tervezett feldolgozásában a jelenlegi III. rész a Kalocsai 5 Az 1830-as évektől felgyorsul a táj képének (felszínének) a megváltozása: vízelvezetés, vízszabályozás, ami olykor együttjárt a birtokhatárok megváltoztatásával. 1832-ben megkezdődik a Főkáptalan és az érseki birtokok elkülönítése. Az érseki birtokok keleti és nyugati peremén (többségében) hat községet és néhány pusztát: Úszód, Szentbenedek, Géderlak, Akasztó, Kecel, Császártöltés, illetve Banyasziget, Pálföld, Nána, Szilágy, Leneserdő, Borsoshát pusztákat, birtokokat kapta meg a Főkáptalan.