Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

3. pont Népesség és lakóhelyek Az 1850. évi népszámlálás szerint 31.575 lélek. Évente átlagosan 340-400 hadköteles. Ebből évente átlagosan 80-90-et soroznak. 120-250 hadköteles, ha mind a hét korosztályt igénybe veszik. Lakóhelyek 2 mezőváros - község Félegyháza 17.831 lakossal házakban Dorozsma 9.236 lakossal házakban. Egy falu, Péteri 2.109 lakossal házakban, továbbá a puszták: Csólyos Kisszállás Jakabszállás Kömpöcz Orgovány Páka Pálos és Szt. László 2399 lélek össznépességével, akik a tanyákon szétszórtan laknak. Különleges életkori osztályok és állapot szerinti kimutatást a népszámlálási műveletek legnagyobb hiányosságai (befejezetlensége) miatt nem lehetett végrehajtani. A népességnek különleges hajlama van a huszárszolgálathoz. Az élettartam közepesnek nevezhető. A lakosság általában földműveléssel foglalkozik és néhányan durva(nyers) iparral. Finomabb ipart, vagy művészetet itt nem űznek. A kereskedelem többnyire az izraeliták kezében van 4. pont Éghajlati viszonyok A vidék természettani alkotórészei Az évszakok tartama Árvizek Uralkodó szelek Légköri állapot Síkság és homokos. Itt-ott agyagos alappal, ezért tavacskák és pocsolyák. Negyedévenként ismétlődő. Dorozsma területe gyakran szenved a Tisza árvizétől. Északkeleti szél. A kánikulában általában kiszáradó mocsaras ingoványok mélyedések és kiöntések következtében nyáron általában terjedő és félelmetes lázzal (járó) 1848-49-ben, 1855-ben itt uralkodott kolera. 5. pont Gazdaság A számosállatok mennyisége megbízható adatok hiányában nem tüntethető fel.