Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Bánkiné Molnár Erzsébet: A Kiskunság statisztikai felmérése 1857-ben

IV. Éghajlati viszonyok, egészségi állapot HALAS Vízáradások Nincsenek Uralkodó szelek Télen és tavaszon ÉNY-i, nyáron DNY-i Éghajlat Szelid és enyhe. Nyáron a rekkenő meleget, a 28 - 30 °C-t, a síkon folytonosan lengő hűs szelek mérséklik, az augusztusi hő nagy számú epés, cholerikus bántalmakat szül. Uralkodó kórok Nagyszámú váltólázak, leginkább negyednaposak, melyek lefolyásukat tekintve poslázaknak tekinthetők. Továbbá bőrkiütések, névszerént: kelések, pokolvarok, viszketeg. A bujakór legkivált a közép néposztályból az elhanyagolás és a kuruzslás miatt. A fent nevezett poslázak leginkább Halas községet leginkább C betű alakban körül karoló nádas tó szomszédságában dühöngenek, melly a nyári rekkenő napokban miazmatikus légkört fejleszt. A bőrkiütések okául a marha és birka tenyésztésbeli foglalkozást említhetjük föl, s legkivált a fürdők hiányát. MAJSA Uralkodó kórok SZÁNK puszta Uralkodó kórok Nem jelentett éghajlati és egészségügyi viszonyokra vonatkozó információtkat. MÓRICGÁT puszta Uralkodó kórok V. Állattenyésztés HALAS MAJSA SZÁNK puszta MÓRICGÁT puszta Ló összesen 2.761 1.019 152 67 a helyi lakosoknak Csikó 1-3 évig 325 173 42 9 Tenyészcsődör 5-10 évig 40 15 5 1