Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Iványosi-Szabó Tibor: Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján
tartatott üléséből már kötelezve vannak. Valamint azt is, hogy az, aki az ügynek ellenszege, a személyeknek barátya lehet végtére, hogy az e feles szóváltásoktól, mellyeknek tsupán füstye nagy, de valósága leg kisebb tekintetet sem érdemlő, magokat ójják, és minden további egy más ellen való törzönködésekkel és torzsalkodásokkal hagyanak fel. Egyszersmind ezúttal is, még pedig utolyára meg parantsoltasson, hogy a deputatiónak e részben tett intézeteiben az a tzélja légyen, hogy mindenek addig is, még ezen panaszlók voltaképpen eő felsége kegyelmes parantsolatyának szoros értelméhez képest el intéztethetődnének, a városnak minden lakosai egész illendőséggel magokat viseljék, és a mennyiben tartoznának valamely fizetésekkel, tartozásaiknak addig is eleget tegyenek, mert ellenkező esetre, ha bár akár mely rendetlenség fog tapasztaltatni, akár melyik fél részérűl, annak indítója, vagy aki azt el követte, súllyos büntetésnek terhét semmi esetben sem fogja el kerülni. Mellyek a feleknek jelenlétekben aképpen magyaráztatván meg, mind a két részről költsönös tartozó barátság ajánltatott. Egyszersmind a város fő bíránának, mint a város leg főbb elöljárójának mind ezeknek egyrűl egyre való tellyesítése és a város lakosai között meg kívántató tsendességnek meg tartása meg parantsoltattván, mind két felek eltávozzanak. Ennekutánna a fent provocált instantiának 160 koholója, Kun Istvány, a deputatio eleibe állíttatott, és ezen tselekedete neki fent előadott tekintetbűi keményen inprobáltatván, hasonló ezen túl jövendőre nézve elő veendő mozdulásoktúl el tiltatott. Ezen intézkedések meg tétele után XI-szer: A panaszolkodók részekrűl az jelentetvén, hogy azon számadásokon kívül, mellyek a panaszlott városi tanáts részérűl a III-ik szám alatt elő számláltattak, még e következendők találtassank, úgy mint: 1- ször az 1819. esztendei szent György havának 2. napján Ketskeméten támadott szerentsétlen tűz által meg károsodott lakosok számokra, rész szerént a helybeli, rész szerént a külföldi adakozásokbúi termesztvényekeben és kész pénzben öszve gyűlt mennyiségrűl szóló, és 2- or: Úgy nevezett szikrai számadás, mely a Tiszán a városnak a számára szállíttatni szokott fenyő szálakról szól, a mellynek a mostani perceptora Bőszény János, a városbúi való távol létté miatt ez alkalmatossággal meg nem jelent. Annál fogva a városi tanáts által oda utasíttatni rendeltetett, hogy a számadását a daputatiónak leg közelebbi öszve jövetele alkalmatosságával annak módja szerént el készítve adja elé. 161 Az érdeklett önkényes ajánlásokbúi álló cassának perceptora Simonyi János lévén, leg először is ennek számadása elő kérettetett, aki is, minthogy e gy számadás formát elő adott, melyben sem a bé vétel, sem a ki adás annak módja szer ént bé iktatva és öszve adva nem volt, ahoz képest a most említett számadónak szoros kötelességül hagyatott, hogy az 160 Hivatkozott, jelzett kérelem. 161 A mondat végéhez illesztett a/ index szövege: Lásd a XLVIII-ik sz.