Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Iványosi-Szabó Tibor: Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján

c/ A helybeli tanáts Gyöngyi Ferencztül, Rideg Nagy Istványtúl, Hajagos Istványtúl és Gál Janóstul az általuk bírt földeket, ámbátor ők az árendát mindenkor megfizették, mégis tsupán azon okbúl, hogy valamelyik senatornak vagy attyafiának kedve volt még több földet is bírni, el vette, és ez által az említett lakosokat végső Ínségre juttatta. Melly ebbéli vissza éléseknek főbb okául e következendőket lehet tartani. a/ Azon kegyelmes resolutionak, mely egy némely ketskeméti lakosok által néhány esztendőkkel ez előtt fel adott, s királyi biztos által pertractált vádaknak következésében érkezett, el mulasztását, hogy b/ Az Electa Communitást maga a tanáts, nem pedig a lakosok választyák, és hogy az Electa Communitásnak a hivatalos dolgokba semmi tudománya nintsen.

34 d Hogy a tanáts immediate földesúri just gyakorolván úgy is mint első bíró, úgy is mint az úri széknek egy része, mind a politicus, mind a civilis és criminalis dolgokban az úri széknek nagyobb részét teszi. dV Hogy a város állapottyát titkolya, és az egész közönség a tanáts és a földes urak között lévő tractatusokrúl semmit sem tud. e/ Hogy a tanáts a communitásnak tudta nélkül számtalan és költséges pereket folytatván, sok ágenst és prókátort fizett. il A tanátsbeliek nem a közönségnek, hanem magok hasznokat keresik, a honnan a lett, hogy némelly szegényebb sorsúaknak senatorokká 34 A tanács a vizsgálat során nem cáfolta a vele szemben ez ügyben megfogalmazott vádakat, kifogásokat. A feszültség csökkentése érdekében kinyilvánították, hogy „a magisztrátus a lakosokat illető nevezetessebb való tanátskozásokba az electa communitást részeltetni nem idegen..." I. 64. A tanács hajlandósága ellenére a bizottság szükségesnek tartotta, hogy jegyzőkönyvben is rögzítsen néhány fontos megállapítást. Mindenekelőtt teljesen indokoltnak tartja a felmerült panaszokat, mivel az electusok száma kevés, azok megválasztását a belső tanács végezte, ezért „inkább igazságosnak ítéli a deputatio, hogy ezek is a többiekkel együtt újjra választassanak". Ezért „zsinór mértékül és az illetők által szoros meg tartásul szolgálandónak" jelölte meg az alábbi döntését: „az electa communitásnak, minthogy az a népnek képviselője, minden néven nevezendő a város által illető bármely gazdálkodás módjába és a város vagyonának fent tartását érdeklő dolgokba, adó felosztásában, egy szóval a közönség terhét és hasznát illető, nem különben minden számadásbeli állapotokba, ki vévén a törvényes dolgokat, nem tsak bé folyása lészen, hanem nélküle hasonlókat el intézni sem lészen szabad". I. 66. A vizsgálat során a tanács eljárását azzal mentette, hogy „Ketskeméth várossában valamely organizált electa communitas soha fenn nem állott, sem valamely felsőbb rendelések következésében soha felállíttatni sem rendeltetett. A magisztrátus maga kezdete legelőbb az electa communitást 1811-be felállítani, és azokat hit letétel mellett ... némely politiát érdeklő tárgyak kormányozásában és felvigyázásában részeltettni. Az electusok a városnak közönséges dolgaiban is részt vettek, a restaurátiokon jelen voltak, valamint a számadások revisioján is ... Az electusok kötelességei közé tartozott a túzre való felvigyázás, hogy ők a tizedben az utzák tisztaságára fel vigyázzanak, hogy holmi jövevény és tsavargó embereket a felvigyázások alá rendelt lakosok házaiknál meg ne szenvedjenek." I. 275-276. Éppen ezért a bizottság „szükségesnek látta az electa communitásnak a szabad királyi városok módjára való felállítását." I. 292.