Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Iványosi-Szabó Tibor: Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján

Különösen sérelmesnek találták a panaszt tevők azt, hogy „a város elöljárói sem a természetnek, sem a hazai törvényeknek nem engedelmeskedvén", megakadályozták őket abban, hogy panaszukkal az uralkodóhoz fordulhassanak.

5 Az elégedetlenség tömeges méretéről árulkodik az is, hogy a vizsgálat során további hatvanegy rendbeli folyamodványt, azaz a tanácsot terhelő panaszt nyújtottak át a deputátiónak, amelyhez napokon belül újabb tizenegy vádló levél társult. A figyelemre méltó mozgalommá terebélyesedett kezdeti elégedetlenség szervezői és szószólói érthetően nem a legelesettebbek közül kerültek ki. Mind az aláírók, mind a különféle panaszleveleket megfogalmazók eltérő társadalmi csoportok tagjai. Parasztgazdák, a közigazgatásból kimaradt birtokos nemesek és céhmesterek egyaránt fellelhetők soraikban. Bár utalnak arra, hogy a legszegényebbek helyett is szólnak, valójában mindenekelőtt a „25 3-ik classzisú földdel rendelkezők" nevében emelik fel szavukat. Ismételten bizonygatták, hogy nem a rendzavarás a céljuk, de meggyőződéssel vallották, hogy „a tanáts által gyakoroltatni szokott hallatlan vissza élések megorvosoltatását tsak akkor lehetne foganatosán rakni, a midőn azon vissza élések oka háríttatnak ell". A kellő tömegbázis biztosítása érdekében a legszegényebb rétegek panaszait is felvállalták, és ezeknek is következetesen hangot adtak. A publikált forrás Pest megye közgyűlése által kiküldött bizottság ez ügyben végzett vizsgálata során felvett jegykönyvének egy része.

8 A három kötetre terjedő anyag egészének a közreadásától terjedelmi okok miatt el kellett tekinteni. A vizsgálatot a korabeli jogszolgáltatás szokásainak, kereteinek megfelelően folytatták le. Ennek során részletesen ismertették a felmerült sérelmeket, meghallgatták mind a panaszt tevő lakosság képviselőit, mind a különféle visszaélésekkel vádolt tanács tagjait, és mindkét felet kötelezték, hogy állításaikat tanúkkal vagy írásos dokumentációval támasszák alá. A bizottság a hosszadalmas bizonyítási eljárás után hozta meg döntését. Tekintettel arra, hogy a különféle vádak és védekezések egyes pontjai többször is terítékre kerültek, és a megismételt részek újabb, fontosabb adatokat nem tartalmaznak, ezektől el lehet tekinteni. A forrás közlésének elsődleges célja kizárólag az, hogy a városon belüli társadalmi ellentétek a maguk mélységében megismerhetők legyenek, mind a lakosság, mind a magisztrátus gondolkodásmódja és célkitűzése kirajzolódjon. Ez pedig úgy is elérhető, hogy csak a panaszokat tesszük közzé, és lábjegyzetben folyamatosan ismertetjük a magisztrátus védekezésének, illetve a bizottság döntésének, a tanúvallomások alkalmával elhangzottak tartalmát. 5 Mindezt betetőzték azzal, hogy a vizsgálat során nem engedték át azokat az okmányokat, melyekkel a panaszt tevők igazukat bizonyíthatták volna. I. 53-54. 8 Pest Megyei Önkormányzat Levéltára, Nagykőrösi Osztály, IV. 38/a/l-3.