Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Pintér Ilona: A Duna-Tisza közi Földművelésügyi Tanács (1947-1949)

A Duna-Tisza Közi Földművelésügyi Tanács (a továbbiakban: DTFT, földművelésügyi tanács) tagjai megalakuláskor a következők voltak: Benárd Géza (Parasztszövetség), Hajdú János (FÉKOSZ), Básti Ágoston (UFOSZ), Patonay Elek (Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ), Cseh László (Földművesszövetkezetek Országos Központja), dr. Nagypataki Béla (Agrártudományi Egyetem), Szőts Sándor (Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetsége), Hegedűs László (Mezőgazdasági Művelődési Társaság) és Kovássy Lajos kerületi gazdasági felügyelő. Az elnök Patonay Elek, a két alelnök Szőts Sándor és Básti Ágoston lett.

15 A hivatal a földművelésügyi tanács megalakulása - 1947. február 4-e után még kb. egy hónapig Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara néven működött, és csak ezután kezdte használni a Duna-Tisza Közi Földművelésügyi Tanács nevet.

16 Ennek valószínűleg az az oka, hogy a 24 070/1946. ME számú rendelet is kamarai igazgatóról és kamarai hivatalról beszélt. A társintézményeknél is tapasztalható ez a kettősség. A Tiszántúli Földművelésügyi Tanács pl. így fogalmazott a megalakulásáról küldött értesítőben: „A mezőgazdasági érdekképviselet újjászervezése céljából addig is, míg az új mezőgazdasági érdekképviseleti törvényt a nemzetgyűlés megalkotja, a kormány akként rendelkezett, hogy a mezőgazdasági kamarák mellé a demokrácia követelményeinek mindenben megfelelő összetételben földművelésügyi tanácsok szerveztessenek az önkormányzati jogkörök gyakorlására."

17 A szervezeti változás miatt a működéssel kapcsolatos kérdések is napirendre kerültek. Az új szervezeti szabályzat így határozta meg a földművelésügyi tanács feladatait: A földművelésügyi tanács feladata a mezőgazdaság érdekeinek képviselete és a mezőgazdaság újjáépítésének előmozdítása. Feladata tehát, hogy az ország közgazdaságában és társadalmában előmozdítsa és képviselje úgy a mezőgazdaság, mint a mezőgazdasági népesség egyetemes érdekét, másfelől pedig, hogy a mezőgazdaság újjáépítése és fejlesztése körül segítségére legyen a kormányzatnak. Az érdekvédelem során különös feladata a tanácsnak az új földhözjuttatottak gazdasági megerősítésének előmozdítása, a gazdasági munkavállalók szociális helyzetének és munkaviszonyainak figyelemmel kísérése.

18 Az 1947. február 26-i tanácsülés szerint a földművelésügyi tanács működésének három irányban kell érvényesülnie. Ezek: 1) mezőgazdsági érdekképviselet és érdekszolgálat, 2) a mezőgazdaság fejlesztésének kérdései, 3) a saját intézmények és a saját vagyon célszerű kezelése.

19 15. A Duna Tisza Közi Földmívelésügyi Tanács jelentése az 1947. évről. Kecskemét, é. n. 8-9. 1. (A továbbiakban: 1947. évi jelentés) 16. DTFT 397/1947. és 468/1947. 17. Uo. 426/1947. 18. Uo. Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1947. febr. 4. 19. Uo. 1947. febr. 26-i tanácsülés jkv.