Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Pintér Ilona: A Duna-Tisza közi Földművelésügyi Tanács (1947-1949)

A két törvény kiadása óta azonban nagyon sok minden megváltozott. Az utolsó mezőgazdasági bizottsági választások 1937-ben voltak, az akkor megválasztottak megbízatása 1943-ban járt volna le. Ekkor azonban a háború miatt nem volt választás, hanem az 1937-ben megválasztottak hivatali idejét meghosszabbították a háború végéig. A háború befejeződése után nem írtak ki új választásokat, és nem került sor a megválasztott bizottsági tagok működési idejének újabb meghosszabbítására sem. A mezőgazdasági bizottságok működése ezzel kívül rekedt a törvényes kereteken.

7 A DTMK - a mezőgazdasági bizottságok működését pótolandó - megkísérelte az irányítása alá vonni a termelési bizottságokat. A termelési bizottságok általában nem zárkóztak el a kamara által felajánlott együttműködéstől. A kamara egy 1946-os jelentésében úgy értékelte, hogy sikerült őket bekapcsolni a munkába, olyannyira, hogy a legtöbb helyen a mezőgazdasági bizottság jogutódjának tekintik magukat. A jegyzőkönyveiket, jelentéseiket és javaslataikat rendszeresen megküldik a kamarának, és hozzá fordulnak a kéréseikkel is. Ez az együttműködés azonban nem lehetett tartós többek között azért sem, mert a termelési bizottságok működésében már 1946 második felében érezhető hanyatlás mutatkozott. A kamara az országos termelési miniszteri biztoshoz fordult a folyamat megállítása érdekében. A beadványában rámutatott arra, hogy a hanyatlás oka a pénztelenség. A termelési bizottságok működési költségeinek biztosítását célzó 111 150/1945. KM számú rendelet és az országos termelési miniszteri biztos 846/1946. számú utasítása nem hajtható végre, mivel a bizottságokat illető gabona vagy annak pénzbeli ellenértéke beszedését nem vállalja sem az adóhivatal, sem a közigazgatás, a bizottságok maguk pedig képtelenek ezt megoldani. A tagok nem kapnak semmit a munkájukért, a működés tárgyi feltételei teljesen hiányoznak - általában még postaköltségre sincs pénz -, így a bizottságok működésének előfeltételei sincsenek biztosítva.

9 A mezőgazdasági érdekképviseleti tevékenység bázisa 1944 előtt is a kamarai hivatal volt. A fogalmazói kar szakelőadói karolták fel az alulról jövő és arra érdemesített kezdeményezéseket, hajtották végre a földművelésügyi minisztérium és az Országos Mezőgazdasági Kamara rendelkezéseit. Mindezt azonban meghatározott testületi élet keretében tették: a kamara elnökének, elnökségének, elnöki tanácsának, igazgatóválasztmányának és szakosztályainak részint névleges, részint valóságos együttműködésével. Az újjászerveződött kamarai hivatal első próbálkozásainak egyike volt az elnökség új szellemben való átalakítása. A hivatal vezetője 1945. febru7. BKML. DTFT iratai 607/1947. 8. DTMK 740/1946. 9. Uo. 962/1946.