Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

luknak a törvényhatóságot érintő tevékenységéről, egyeztették a törvényhatósággal együtt végzett feladatoknál jelentkező gondokat, de ez semmiképp nem jelentette a törvényhatósági bizottság háttérbe szorítását. A bajai közigazgatási bizottság működésében annak sincs nyoma, hogy hatalmi harc folyt volna a két bizottság között. A közigazgatási bizottság betagozódott a törvényhatóság életébe és működésébe. Kezdettől nem volt köztük ellentét, bár a közigazgatási bizottság eleinte messzebb tekintett a törvényhatóság határainál. Később, amikor világossá vált a számára, hogy az ilyen irányú tevékenységének nincs sok eredménye, a hivatali teendőinek ellátása mellett gyakorlatilag nem tett mást, mint csatlakozott a fontosabb tárgyú törvényhatósági bizottsági határozatokhoz. Ha a két bizottság egymáshoz való viszonyának alakulását vizsgáljuk, szerintem közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk: a törvényhatósági bizottság idővel a maga képére formálta és a saját törekvései nyomatékosítására használta a közigazgatási bizottságot, amely nem tudta, de valószínűleg nem is tudhatta eljátszani azt a szerepet, amelyet az 1876. évi 6. törvény szánt neki. A közigazgatási bizottság működése során keletkezett iratanyag azonban páratlan forrása a helytörténetírásnak. A bizottság feladatköréből adódóan bőségesen tartalmaz adatokat a város életéről, az ott folyó munkákról, a gondokról, a kívánságokról és az eredményekről egyaránt. De nemcsak a szorosan vett várostörténeti-íráshoz szolgáltat kitűnő forrásokat, hanem a szakigazgatás és az egyes szakágak történetének feldolgozásához is igen jól használható adatbázis.