Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)

Kemény János: A Baja Városi Közigazgatási Bizottság működése 1876-1914

A közigazgatási bizottság oktatással kapcsolatos törvények miatt két alkalommal tett felterjesztést a minisztériumhoz. Az 1907. évi 27. tc. megjelenése után kérte a minisztériumot, hogy ügyeljen arra, hogy az iskolai feliratok alkalmazásáról szóló rendelkezést a nemzetiségi iskolafenntartók ne használhassák fel eszközként. A bizottság tájékoztatta a minisztériumot arról, hogy a törvény által előírt nyomtatványok közül a tanmeneti naplót a nemzetiségi iskolákban nem magyarul vezetik. Kérte, hogy a tanmeneti naplót a miniszter vegye fel a kötelező nyomtatványok sorába, és rendelje el annak magyar nyelven történő vezetését.

108 1911-ben az iskolai mulasztások ügyét vizsgálta meg a bizottság. A népoktatási törvény úgy rendelkezett, hogy az iskolai pénztár javára pénzbírsággal lehet sújtani azt a szülőt illetve gondviselőt, aki a tanköteles korú gyermekét nem engedi iskolába. A bizottság tagjai úgy látták, hogy mivel a mulasztók többsége a szegények közül kerül ki, a hatóság hiába szab ki pénzbírságot, nem lehet behajtani. A közigazgatási bizottság azt javasolta, hogy változtassák meg a törvényt úgy, hogy az ismétlődően kirótt pénzbüntetés elzárásra legyen változtatható. A bizottság szerint ez sokakat visszatartana attól, hogy a gyermekeket ne engedjék iskolába.

109 A közigazgatási bizottságnak jónéhányszor állást kellett foglalnia tanítói állásügyekben. 1885-ben pl. a minisztérium felkérésére tárgyalta a bajai izraelita hitközség és a hitközségi polgári iskolai tanárok vitás ügyét. A hitközség meg akarta szüntetni az iskolát, és el akarta bocsátani a tanárokat. A bizottság a 8330/1878. VKM számú rendeletre hivatkozva úgy döntött, hogy mivel az izraelita tanítók is élethossziglan vannak az állásukra megválasztva és csak súlyos vétség miatt bocsáthatók el, a hitközség nem mondhat fel a tanítóknak. A döntés indokolásában a bizottság kifejtette, hogy ha a tanítók a véglegesítés ellenére elbocsáthatók lennének, akkor folytonos aggodalomban kellene élniük a jövőjük miatt, és ez nem válna a munkájuk javára. A minisztérium jóváhagyta a bizottság döntését.

1 Városhatár A közigazgatási bizottság 1912-ben csatlakozott a törvényhatósági bizottság felterjesztéséhez, amelyben az a város határának a Duna felé való kiterjesztését kérte. Az állásfoglalását azzal indokolta, hogy a kikötő így jobban megfelelne a közbiztonság és a növekvő forgalom igényeinek.

111 A bizottság 1913-ban megújította az előbbi kérést. Érthetetlennek tartotta, hogy a város melletti Duna-part, ahol a személy- és áruforgalom bonyolódik, nem Bajához, hanem Bajaszentistván községhez tartozik, ugyanakkor a rendőri és az egészségügyi szolgálatot a városnak kell fenn108. Uo. 321/1908. I. 109. Uo. 304/1911. ikt. sz. a 87/1912. I. alapszámon 110. Uo. VII/13-231/1885. 111. Uo. 360/1912.1.