Bács-Kiskun megye múltjából 13. (Kecskemét, 1994)
Szabó Attila: Kecskemét adóterhei a XVII. sz. végétől 1848-ig
A város társadalma, vagyoni helyzete Kecskeméten a XVII. század - 1848 között a különböző adók kivetésének alapját a lakosok személye, ingó és ingatlan vagyona, készpénze, foglalkozása képezte. A feudális viszonyok utolsó két évszázadában ezeknek súlya, aránya természetesen jelentősen változott. A török és a kuruc háborúk lezárulásáig (1711) mindenképpen a könnyen mobilizálható állatvagyon jelentette a legfontosabb adóalap csoportot, majd a XVIII-XIX. században fokozatosan előnyomult a föld mint adóalap. Kecskemét esetében a XVII. század közepétől a XVIII. század első harmadáig a „vadszám" alapján állapítható meg egyrészről a város lakosainak vagyoni helyzete, egyes rétegeinek súlya. (A vadszámot jószágokra, malmokra, készpénzre vetették ki. 3 ). A vadszám értékét évenként állapították meg a lakosság anyagi helyzetének, illetve az adó nagyságának függvényében. I. táblázat Vadszám értéke 1662-1728 között 4 Év Dénár Év Dénár 1662 10 1695 30 1664 10 1704 30 1671 15 1707 12 1672 10 1708 15 1676 10 1711 30 1678 15 1712 30 1689 100 1713 30 1690 30 1728 12 A vadszám értéke 10-30 dénár közt mozgott a vizsgált időszakban, csupán az 1689. évi minősült kivételnek, amikor rendkívüli nagy mennyiségű adóval megterhelt város a lakosaitól a szokásosnál több adót szedett be. A felszabadító és a kuruc háborúk pusztítása könnyen tetten érhető a lakosság elszegényedésében. A török-hódoltság utolsó harmadában - mely korántsem számított könnyűnek a többféle adózó városnak - a vadszámmal nem rendelkezők aránya nem érte el a lakosság negyed részét. A következő évtizedekben ennek a rétegnek a súlya meghatározóvá vált, a tehetősebb családok gyakorlatilag eltűntek. 3 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1989/A. 151-152. 4 HORNYIK János: 1860-1866. II. k. 191. - IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1979. 297. - BKL 1508. Kecskemét város Adópénztárának iratai c. Adólajstromok. 1662-1728.
