Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Tóth Ágnes A MAGYARORSZÁGI DÉLSZLÁVOK HELYZETE ÉS TÖREKVÉSEI 1945-1948 (Dokumentumok)

ran, Csávolyon és Hercegszántón kikiáltották a községnek Jugoszláviához való csatlakozását."

3 A bajai háromszög elszakadásának — elszakításának kérdése egészen 1945 őszéig napirenden volt. Ezt bizonyítja a közölt alispáni jelentés, valamint Csuka Jánosnak, a miniszterelnökség megbízottjának beszámolója. Ez azért meglepő, mert akkor már hónapok óta kizárólag magyar adminisztráció irányította ezeknek a községeknek az életét. Az állami adminisztráció képviselőinek toleráns „hangja", az oktatási, kulturális követelésekkel kapcsolatban megoldást kereső és kínáló hozzáállása mutatja, hogy 1945 őszén a magyar kormánynak érdekében állt, hogy az ország területén élő délszláv népcsoportokkal a ,jó viszonyt" megőrizze. Szüksége volt erre a Vorosilov marsall vezette Szövetséges Ellenőrző Bizottság jóindulatának megtartása, s a Jugoszláviával való jószomszédi viszony kiépítése miatt. Ugyanakkor ezzel a kormány a szlovákiai magyarsággal szembeni diszkrimináció miatt elmérgesedő magyar—csehszlovák viszony külpolitikai ellensúlyozására is törekedett. A magyarországi szlávság népmozgalma 1945. február 18-án szervezett kereteket öltött. Ezen a napon alakult meg Battonyán a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja.

4 Az ezt követő hónapokban mind a Marosmenti megyékben, mind pedig a bajai járás horvátok és szerbek által lakott községeiben — 1945 tavaszának közepéig — megalakultak a Front helyi szervezetei.

5 Bár az Antifasiszta Front, s később annak délszláv szekciója — amely 1945. december 3-án tartotta I. Országos Konferenciáját Mohácson — kulturális szervezetként határozta meg önmagát, ugyanakkor azonban hatalmi, politikai törekvésekkel is föllépett. Nagy Emil a Magyar Kommunista Párt bajai szervezetének titkára 1946. január 2-án a következőket írja pártja országos vezetőinek: „Karagity Márk a Bács-Bodrog vármegyei Antifasiszta Szövetség ügyvezetője kérése:.. a bunyevácság illetve a horvátság követeli, hogy az egyes községek képviselőtestületébe, illetve a nemzeti bizottságba, ahol nagyobb számmal élnek bunyevácok vagy horvátok, képviselőt küldhessenek be. ... Egyébként egyben jelentjük, hogy az Antifasiszta Szövetség BácsBodrog vármegyében erős működésbe kezdett. A bunyevácság, illetve horvátság körében a bajai háromszög visszacsatolásának kérdése erősen felszínre került."

6 3. BKML. Bács-Bodrog vármegye főispánja 624/1945. 4. Lásztity S. Lyubomir: A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének története a felszabadulástól a fordulat évéig (1945-1948.) In. Iz nase proslosti (Múltunkból) Tanulmányok az évforduló jegyében 1-2. köt. Budapest, 1979. 195. 5. Bács-Bodrog vármegyében Bácsalmáson, Csávolyon, Katymáron, Csikérián, Bácsbokodon, Felsőszentivánon, Garán, Hercegszántón és Vaskúton működött az Antifasiszta Frontnak helyi szervezete. — BKML. Bács-Bodrog vármegye alispánja 65/1948. 6. Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL.) 274 f. 10. cs. 36. öe.